Baczoni Incze Máté (Nagybacon. 1679. szept. 23. – Kolozsvár. 1742. szept. 19.) ref. lelkész. Tanult Székelyudvarhelyt, hol 1695. aug. 21-én lépett a →togatusok sorába, majd 1697. aug. 13-tól Kolozsvárt. 1703. márciusában rektornak ment Zilahra, honnan három év múltával külföldre indult s 1706. aug. 28-án a franekeri egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve, egy évig egrespataki lelkész és egyúttal gr. →Teleki Mihály udvari papja volt. Személye ezalatt viszályra adott okot az őt papjának kívánó zilahi egyház és a →szilágyi egyházmegye között, ami jóval azután szűnt meg, hogy ő 1709 elején máramarosszigeti egyik pap lett. 1714 áprilisában Kolozsvárt foglalta el a bölcsészet és nyelvészet tanszékét, melyről 1717-ben a teológiáéra ment át. 1720 őszén uo. lelkésszé választatott. 1739 elején nyugalomba vonult. – Egyházi érdekű művei: De unitate Dei et polytheismo gentilium. (Franeker, 1707.) Az emberi okos léleknek… (Gyászbeszéd Szathmárnémethi Sámuelné Viczei Mária felett) (Kolozsvár, 1716.) Imago consummati Dei viri… (Gyászbeszéd →Szathmárnémethi Sámuel felett) (Uo. 1718.) Isten és az emberek… (Gyászbeszéd br. Kemény Simon felett) (Uo. 1724.) A →Szathmárnémethi Sámuel halálára gyászverset is írt, úgyszintén a →Szathmárnémethi Mihályéra (1689.) és a →Misztótfalusi Kis Miklóséra (1702.). A felette tartott gyászbeszédek szintén ki vannak adva. – Apja volt Incze (Baczoni) Istvánnak és Mihálynak, apósa id. Verestói Györgynek.

Irodalom: Török István: B. I. M. életrajza (Prot. Közlöny, 1885.), Zoványi Jenő: Pótlék B. I. M…. életrajzához (Uo. 1885.), Török István: A kolozsvári ev. ref. kollégium története (1905.).