Höher Mátyás (Selmecbánya, ? – Eperjes, 1684.) ev. lelkész. Selmecbányán tanult. Miután 1658. aug. 14-től a wittenbergi egyetemen tanult, visszajőve hazájába, először Úrvölgyön lett diakónus, 1665-re pedig Körmöcbányán német első →káplán. A papizmus elleni prédikálása miatt 1670-ben elűzette Wesselényi nádor, mire Eperjesre ment hasonló állásba. Itt 1672-ben tiszttársaival együtt kellett ugyanazt elszenvednie. Ekkor Erdélybe vonult, idővel pedig Thököly vette maga mellé udvari és tábori papjának, míg azután 1682-ben visszatért Eperjesre régi hivatalába. – Műve: S. Danielis epitaphium (Német gyászbeszéd Guth Dániel felett). (Kassa, 1684.) – Respondeált a „De existentia et quidditate theologiae naturalis” (1660.) szóló vitában. Üdvözlő verset írt →Seelmann Keresztélyhez (1665.).