Horváth Gergely (Gradeci Stansith) br. (Körmend, 1558. aug. 1. – ?, 1597. jan. 4.) ev. vallású főnemes. Hazai tanulása után 1574-ben külföldre ment, hol Padova, Wittenberg, Strassburg, Basel, Geneva (1580. júl. 28-tól) és más városok egyetemein időzött több-kevesebb ideig. 1581-ben tért vissza birtokaira, melyek egyikén, Nagyőrön 1588-ban trivialis iskolát alapított, melyben maga is tanított. Áldozatkészségének más jeleit is élvezte a hazai lutherizmus, melynek legkonfesszionálisabb irányát képviselte. Jelen volt a →csepregi colloquiumon s részt vett a →késmárkin. Írói működése is polemikus jellegű, mégpedig egészében →Ambrosius Lam Sebestyén ellen intézve. Állandó összeköttetésben állott németországi hitfeleinek vezető embereivel. – Művei: Responsionis Gregorii H… pars prima… ad Sebastiani Lam… criminationes. (Bártfa, 1592.) Responsionis Gregorii H… pars altera partim antithesi Sebastiani Lam…, partim defensioni ejusdem contra primam responsionis Gregorii partem editae opposita… (Uo. 1593.) Admonitio, qua Gregorius H… Sebastianum Lam… captum ac irretitum ex propria illius confessione breviter ostendit. (Uo. 1593.) Posthumus Gregorii H…, hoc est; Responsionis pars tertia, reliquum, quod adhuc in Sebastiani Lam… Antithesi expendendum erat, discutiens, (Uo. 1597.) (Erhard Miklós adta ki, akinek felette tartott gyászbeszéde szintén megjelent.)

Irodalom: Ráth György: G. H. G. és Lam (Ambrosius) Sebestyén hitvitája (1894.), Weber Samu: G. S. G. és családja (1896.).