Háromszéki unit. egyházkör, bár →esperese a XVI. század utolsó negyedében kezdődőleg állandóan lehetett és 1630-tól saját püspökük avatta a benne működő lelkészeket, csak 1692-ben nyerte meg teljes önállóságát. Egyházainak száma ettől fogva rendszerint 9–10 volt, s hatásköre Brassó vármegyére is kiterjedt. Jelenleg is ez a helyzet, de anyaegyházai 1915-ben a brassóival szaporodtak tízre. Gyakran, szinte váltakozva fordult elő régebben „sepsi-miklósvárszéki” névvel is. Esperesei közül csak a következők neve ismeretes: Besenyei Jakab (?) 1588 k., Szentiváni György (1647. máj.), Kövendi Nagy Mihály árkosi l. 1657–1670, Gálfalvi Pál bölöni l. 1700 k., Hévízi Mihály kálnoki l. 1760 k., Filipovics László bölöni l. 1763-ig, Szőcsi Miklós árkosi l. 1772-ig, Mihály István árkosi l. 1772-től, Szolga Ferenc nagyajtai l. (1795.), Péterfi Miklós bölöni l. 1800 k., Derzsi Pál János bölöni l. 1845-ig, Kis Mihály árkosi l. 1845–1880, Lőfi Áron bölöni l. 1880–1904, Kiss Sándor sepsiszentkirályi l. 1905–1910, József Lajos sepsiszentgyörgyi l. 1911–1924, Végh Benjámin árkosi l. 1925–1935, Kovács Lajos brassói l. 1936–1940, Rostás Dénes bölöni l. 1942-től.