Hajnóczy József (Aszód, 1750. szept. 9. – Buda, 1795. május 20.) ev. vallású politikus. Aszódon tanult, majd Sopronban folytatta tanulását, s Pozsonyban 1771-ben végezte. 1773-ban ügyvédi oklevelet szerzett, de ezzel a foglalkozással nem tudott megbarátkozni, s 1774–78-ban gr. Forgách Miklósnak, 1779–86-ban gr. Széchényi Ferencnek titkára volt. Ekkor Szerém vármegye alispánjává neveztetett ki. 1790-től ügyvédi munkásságot folytatott, de már 1791-ben felhagyott vele, s egy ideig Széchényi Ferenc cenki kastélyában időzött. 1792-ben titkári állást kapott a budai kamaránál. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétele miatt 1794 augusztusában elfogatott, majd kivégeztetett. – Lázas buzgalmú kutatója volt a magyar történetnek s egyik legképzettebb politikai gondolkozója korának. Egyházi tárgyú névtelen művei: Extractus legum de statu ecclesiastico catholico in regno Hungariae latarum. (Hely n. 1792.) Intoleranz des katholischen Klerus. (Hely n. 1792.)

Irodalom: Hajnóczy R. József: H. J. élete (1894.), Bónis György: H. J. (1954.).