Gyulafehérvári hitviták.

Az első 1566. ápr. 24–27-én folyt le a helvét irányúak részéről →Melius Péter, az antitrinitariusok részéről →Dávid Ferenc és →Blandrata vezérlete mellett. Itt terjesztették elő az utóbbiak tételeiket, melyekről aztán nagyarányú vita indult meg. Ez következményeiben a szentháromság-védőknek szolgált előnyére, amennyiben ellenfeleik a nemsokára (máj. 19.) tartott marosvásárhelyi zsinaton indíttatva érezték magukat tételeiken enyhíteni, Melius viszont a hitvita után fejedelmi adományban részesült. –

A másodikat eredetileg Tordára tűzték volt ki Dávidék, de a fejedelem megváltoztatta a helyét. A vita 1568. márc. 3-án és márc. 8–17-én folyt le a fejedelem és udvara jelenlétében, s mindkét fél részéről sokak részvételével, kik közül néhányan bírák gyanánt szerepeltek. Vitájuknak természetesen az lett az eredménye, hogy egyik fél sem győzte meg a másikat. Ez utóbbinak lefolyása ki volt adva nyomtatásban, mégpedig háromféle előadásban, amennyiben unitárius részről Dávid, református részről →Heltai hamarosan közzétette, ez utóbbiéval azonban Melius nem levén megelégedve, ő is gondoskodott egynek a kiadásáról. Ez az egy nem maradt fenn közülük.

Még volt Gyulafehérvárt egy vita, melyet saját kebelökben tartottak az antitrinitariusok. Ezen is jelen volt a fejedelem s időpontja 1571. febr. vége lehetett. →Sommer Jánosnak és →Paruta Miklósnak egészen antitrinitarius nézete adott rá alkalmat, amely mellett a vitán Dávid Ferenc is állást foglalt. Elgondolható, hogy itt sem történt döntés sem a konzervatívabbak, sem a radikálisabbak javára.