Gyöngyösi Árva Pál (Gyöngyös, 1668. – Oderafrankfurt, 1743.) ref. vallású egyetemi tanár. Gyöngyösön tanult eleinte, azután Debrecenbe ment, ahol 1690. jan. 25-én iratkozott be a felsőbb osztályok elsőjébe, s később →seniorságot is viselt. 1697-ben külföldre indult s nagyszámú angol, holland, német egyetemet látogatott meg, de egyedül Franekerben volt 1697 augusztusától beiratkozva. Innen ment át Angliába, hol mintegy másfél évi. jobbára oxfordi tartózkodása után megszerezvén a „presbyter ecclesiae anglicanae” jellegét, vagyis fölszenteltetvén, visszatért ugyanoda s 1700 márciusában teol. doktorrá avattatott. Ezután hazajött és 1702-ben Derecskén lett lelkész. Minthogy azonban a tiszántúli egyházkerület nem fogadta el érvényesnek külföldi fölszenteltetését, az ebből keletkezett hercehurca folytán előbb teljesen megfosztotta lelkészi jellegétől, később azonban a II. Rákóczi Ferenc közbeléptére csupán a kerület kebelében való működéstől tiltatott el. Ennélfogva 1709-től állás nélkül volt, míg 1711-ben Kassára választották meg tanítónak, a következő évben pedig lelkésznek. Zaklatott napjai voltak itt is, de most már a római katolikusok miatt, kik sokszoros ármánykodásuknak 1725-ben sikerét is látták, amennyiben száműzetett gyűlölt ellenfelük. Ekkor Oderafrankfurtba ment, hol 1727 januárjában teol. tanári állást nyert az egyetemen, melyen haláláig működött. – Magyarországgal való összeköttetése idején írt művei: De fatis sexta N. T. aetate militantis Dei ecclesiae. (Franeker, 1700.) Dissertatio… in μνημονευτικον amoris Christi et christianorum… (2 r.) (Uo. 1700.) Altare pacis pro votis irenicis erectum (Szerdahelyi Gábor ellen). Basel (tulajdonképpen Oderafrankfurt, 1722.) (II. kiad. 1729.) Írt egy Debrecenben kinyomatott pasquillust a →tiszántúli egyházkerület élén állók ellen, s valószínűleg ő a szerzője egy, az unitáriusok ellen 1699-ben Oxfordban Dialithus álnévvel megjelent könyvnek. Elnöklete alatt szerzőségével Oderafrankfurtban igen sok értekezést tartottak hallgatói. – Apósa volt Kármán Andrásnak, nagyapja →Kármán Józsefnek.

Irodalom: Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története (1889.), Révész Kálmán: Gy. P. („Magyar prot. Egyháztörténeti Monográfiák” közt 1898.), Catalogus librorum Pauli Gy. (1754.).