Greguss Ágost (Eperjes, 1825. ápr. 27. – Bp. 1882. dec. 13.) ev. vallású egyetemi tanár. Eperjesen kezdte tanulását. Ezt 1833-tól Pozsonyban, 1838-tól Rozsnyón folytatta, de 1841-ben visszatért Eperjesre, honnan 1843-ban orvosnövendéknek ment Bécsbe. Egy év múlva azonban átlépvén a tanári pályára, Halléba ment s onnan 1846-ban tért haza. Ekkor Szarvason foglalt el tanári állást. A szabadságharcban való részvétele miatt nemcsak hosszabb fogságot szenvedett, hanem hivatalát is elvesztette, mire hírlapíró, majd miután közben 1863-ban ismét elzáratott, 1865-ben az országgyűlési napló szerkesztője lett. 1870-ben aztán tanárrá neveztetett ki a budapesti egyetemre. A Magyar Tud. Akadémia 1858-ban levelező, 1863-ban rendes tagjává, a Kisfaludy-társaság 1860-ban tagjává, 1879-ben másodelnökévé választotta. – Egyik legnagyobb magyar esztétikus, ki költészettel is foglalkozott s egyházi érdekű művei szintén vannak: Hitvallomása egy papnak (Rousseau után ford.). (Szarvas, 1848.) A materialismus hatásáról. (Pest, 1859.) Pantheismus és személyes Isten. (Uo. 1862.) A szép erkölcsi alapjáról. (Uo. 1862.) →Erdélyi János emlékezete. (Uo. 1869.) Közoktatási észrevételek, fő tekintettel a prot. középiskolákra. (Uo. 1871.)

Irodalom: Dengi János: G. Á. (1886.), Bánóczi József: Emlékbeszéd G. Á. felett (1889.), Beöthy Zsolt: G. Á. emlékezete (Kisfaludy-társaság évlapjai. Új folyam XIX.).