Gömöri ev. egyházmegye, 1600. ápr. 26-án keletkezett a →csetneki és →murányi egyházmegyék egybeolvadásából, midőn mindössze 23 anyaegyházból állott. A 17. század első negyedében főleg a magyar egyházak 1623. évi csatlakozása és Széchy György térítői buzgalma folytán majdnem 40-re szaporodtak egyházai, melyek a 18. századra azonban mintegy 25-re fogytak le, annak dacára, hogy a szomszédos vármegyékből is nyert 1704 után egypárat. Egészen 1704-ig egyetlen →egyházkerületnek sem tartozott a kötelékébe, s így teljesen önálló élete volt. Lelkészeit azonban hol a →bányai, hol a →szabad kir. városi egyházkerület püspökével szenteltette föl. A →gömöri egyházkerület jóformán egészében belőle alakult eredetileg. Azután a →tiszai kerületben volt, az ország új határainak kialakítása óta pedig a szlovenszkói keleti kerületben van. Magyarországhoz tartozása idején utoljára 40 anyaegyháza volt, mindannyi a hasonló nevű vármegyében, mégpedig egytől egyig az elcsatolt részen, hol 1938-ban rövid pár évre csak 24 maradt belőle. Az évenkénti tisztújításnak csak jó sokára megváltoztatott rendszere folytán igen hosszú az →esperesei névsora, noha így is valószínűleg hiányos: Fabricius György jolsvai l. 1600–1602, Schrötter Tamás rozsnyói l. 1602–1604, Pezelius Zsigmond dobsinai l. 1604-től (1606. jan.), Fabricius György jolsvai l. 1607-től, Astronomy Vencel felsősajói l. 1608-tól, Fabricius György jolsvai l. (1610. júl.), Sextius Péter csetneki l. 1612–1620, Fabricius György jolsvai l. 1620-tól (1623. nov.), Kótai Jakab balogi l. 1632–1635, Holius Jakab betléri l. 1636–1640, Lovcsányi Kristóf jolsvai l. 1640–1645, Golcz Joachim rozsnyói l. 1645–1645. szept., Fabricius Mihály kövi l. 1646-tól, Mayer András jolsvai l. 1648–1654, Stephanides János betléri l. 1654-től, →Király Jakab rozsnyói, állásnélküli, sajógömöri, újra rozsnyói, újra állásnélküli l. 1669–1690, →Bodó András csetneki l. 1691–1708, Sextius András jolsvai, majd állásnélküli l. 1708–1713, Fabricius János kövi l. 1713–1719, Platani Sámuel dobsinai l. 1719-től, Makoviny János restéri l. 1723-tól, Leporini András oláhpataki l. 1725–1737, Fabricius András nagyszabosi l. 1737–1751, Vietoris András kuntapolcai l. 1751–1756, →Schmal András ratkói l. 1756–1766, Ruffiny János dobsinai l. 1767–1779, Sramko Mihály kövi l. 1779–1784, →Coroni Frigyes ratkói l. 1785–1819, →Wallaszky Pál jolsvai l. 1819–1822, →Bartholomaeides László csetneki l. 1822–1824, Reuss (Reisz) Sámuel nagyrőcei l. 1824-től (1831.), Szpisák György sajógömöri l. 1836–1853, →Ferjencsik Sámuel jolsvai l. 1853–1855, Gömöri András rozsnyói l. 1855–1858, Tomasek Sámuel hizsnyói l. 1859–1860, Bartholomaeides János csetneki l. 1860–1861, →Czékus István rozsnyói l. 1861–1871, Hoznek Nathanael nagyszabosi l. 1871–1880, Bartholomaeides László jolsvatapolcai l. 1880–1885, Terray Gyula süvetei, rozsnyói l. 1886–1919, Hoznek Lajos nagyrőcei l. (1924.) 1930-ig. Hallát János ratkói l. 1930-tól.

Irodalom: Mikulik József: A gömöri ág. hitv. ev. esperesség története 1520–1740. (1917.), A murányi cikkek 1594-i alakjából kidolgozott s 1604-ben elfogadott kánonai a P. E. I. L. 1861. és a M. Prot. Et. Adattár 1903. évi folyamában.