Antal János (Oláhdéllő, 1767. febr. 22. – Marosvásárhely, 1854. aug. 12.) ref. püspök. Tanult 1775-től Marosvásárhelyt, ahonnan 1794-ben Bécsbe, 1795 tavaszán Jenába, 1796-ban Göttingenbe ment egyetemre. Hazatérve, 1797 őszén Sáromberkén udvari pap lett, 1789 elején pedig Marosvásárhelyre ment lelkésznek. Itt ez év végétől egyszersmind teológiát is adott elő →lektori minőségben 1800-ig, midőn tanszékére rendes tanárnak választatott. A következő évben a történelem és nyelvészet tanszékére ment át. 1830-ban →generalis notariusává tétetett az →erdélyi egyházkerületnek, melynek aztán 1836-ban püspökévé következett. Ekkor Nagyenyedre költözött, honnan azonban a román lázadás elől 1849-ben vissza kellett térnie Marosvásárhelyre. Nem csekély része volt a →Gecse Dániel-féle „emberszereteti intézet” létrejöttében. A lelkészválasztások körül uralkodó zűrzavarokat az 1842. évi választási szabályzat útján megszüntette. Az erdélyi ref. egyház százados sérelmeinek orvoslására azonban hiába tett lépéseket. – Művei: Az életet bölcsen használó asszony… (Gyászbeszéd özv. Szucsáki Ferencné Kabos Klára felett). (Kolozsvár, 1812.) A nemeslelkű. (Teleki József gróf felett tartott oratio.) (Uo. 1817.) Nemzetünk bölcsének… (Gyászbeszéd gr. →Teleki Sámuel felett, 1822.) (Uo. 1825.) Halotti beszéd gr. Toldalagi Zsigmondné Vay Kata asszony koporsója mellett. (Marosvásárhely, 1831.) Néhai orvos Gecse Dániel életrajza, emberszereteti intézete… (Név. n.) (Uo. 1840.) Az erdélyi helv. vallástételt követők vallássérelmei (1837.). (Nagyenyed, 1841.) A marosvásárhelyi kollégium százados ünnepén (1818.) tartott beszédét közölte a Ref. Szemle (1909.). Az emlékére tartott beszédek közül megjelent a →Herepei Gergelyé. – Apósa volt →Bodola Sámuelnek és szépapja →Molnár Albertnek.

Irodalom: Makkai Domokos: A. J. („Nagy papok életrajza” között. 1877.), Koncz József: A marosvásárhelyi ev. ref. kollégium története (1896.).