Felsővasi (Vasi felső) ev. egyházmegye, a →dunántúli kerületben, 1786-ban alakult tíz anyaegyházzal, közöttük a kőszegivel, amely egyik lelkészével ide tartozott, másikkal a középvasihoz. Ám ez az egyház később önállóságot nyert mindkét egyházmegyével szemben, s csak a →budapesti első zsinat után kebeleztetett be, mégpedig egészében ebbe az →egyházmegyébe. Vele, meg a rövidéletű →alsóvasi egyházmegyének régen beléolvadt egyházaival és egy pár újabb keletkezésűvel együtt 17 anyaegyházból állott az egyházmegye, amikor Magyarország első világháború utáni határa ketté szakította. Ekkor csupán két egyháza maradt hazánkban, melyek a →középvasihoz csatoltattak, míg az Ausztriához szakadt egyházai a burgenlandi alsó egyházmegyét alkotják ott. – →Espereseinek névsora: Artner Keresztély Honorius kőszegi l. 1786-tól (1794.), Töpler Sámuel alhói l. (1813.) (1821.), Schneller János Lajos kőszegi l. 1828–1830, Wohlmuth Lipót rohonci l. 1831–1850, Kirchknopf Mátyás szalonaki l. (1856.) 1875-ig, Renner Endre alhói l. 1876–1881, →Stettner Gyula felsőlövői l. 1882–1914, Beyer Teofil kőszegi, felsőlövői l. 1914–1920.

Irodalom: Seregély B.: Geschichte des ober eisenburger ev. Sen. (Ev. Glocken, 1919.).