Veszprémi P. István (?, ? – Szilágyperecsen, ?) ref. lelkész. az előbbinek fia, Kolozsvárt tanult. hol 1690-ben →köztanítóságot viselt. Azután külföldre ment, s 1691. okt. 20-tól Groningenben. 1692 elejétől Franekerben. 1693-tól Utrechtben gyarapította ismereteit. Hazatérte után a Székelyföldön lelkészkedett, így Lécfalván és Kézdivásárhelyen. Onnan eljőve. 1705-ben Csengeri, 1713-ban hadadi, 1720-ban lázári pap volt, s ekkor spinozista és pantheista hírben állott. Ennek fejleményeiről nem tudunk, csupán azt, hogy 1724-ben más volt a helyén. 1732-től Menyőben, 1733-tól Szilágyperecsenben lelkészkedett. – Műve: De arbore scientiae boni et mali. (Utrecht. 1693.) – Üdvözlő verset írt →Vásárhelyi Tőke Istvánhoz (1692.), gyászverset a →Szathmárnémethi Mihály (1689.) és →Tolnai F. István (1690.) halálára.