BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Besztercei ev. egyházmegye, 1861-ben az erdélyi szász egyház új rendezése folytán alakult, az addigi →nagysajói káptalannak is a beolvasztásával. Ezzel 38 anyaegyháza lett Beszterce-Naszód, Szolnok-Doboka és Szilágy vármegye területén. Ez utóbbinak egyetlen egyházát, a hadadit csak 1871-ben kebelezték bele, jóllehet elszigetelt helyzetét felhasználva, már a 18. század közepe után kivetették reá hálójukat a jezsuiták s csupán ref. földesurai, a Wesselényiek oltalmának köszönhette, hogy megmaradhatott hitében, mégpedig 1776-tól mint anyaegyház. Legnevezetesebb egyháza a besztercei, melynek kebelében főgimnázium és tanítóképezde, valamint alsóbbrendű lelkésznevelő intézet működött az államfordulatig. →Főesperese 1940–1944-ben a „német vezérfőesperesség” vezetője volt.