BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Őri (Felsőőri, Eőri) Fülep (Filep, Fülöp) Gábor (Sajószentpéter, 1739. ápr. 25. – Sajószentpéter, 1823. júl. 25.) ref. püspök. Sajószentpéteren tanult 1749-ig, közben kevés időt Sárospatakon is töltve. Tanulmányait Miskolcon 1753-ig, Lőcsén, Dobsinán, 1755-től ismét Miskolcon, majd Sárospatakon (1756 januárjától 1760 januárjáig) folytatta. Külföldre is ellátogatott, hol 1760. júl. 6-tól a franekeri, 1763 júliusától az utrechti egyetemen gyarapította ismereteit. Ez utóbbi helyen részt vett az akkor kiadott magyar Biblia körüli teendőkben. Miután ugyanott 1765-ben teol. doktorrá avatták, hosszabb utazást tett, melyből 1766 februárjában érkezett haza s lelkész atyja mellett →káplánkodott. 1768-ban Aszalóra lelkésszé, 1772-ben Sárospatakra →teol. tanárrá választatott. 1773 márciusában foglalta itt el hivatalát „De praecipuis causis crescentis in dies irreverentiae erga religionem christianam” c. értekezésével. 1786-ban megkínálták a csehországi →szuperintendensséggel, de nem fogadta el. Tagja volt a →budai zsinatnak, teljesen a világi elem mellé állva. Miután 1797 júliusában csekély szótöbbséggel helyettes püspökké tette a →tiszáninneni egyházkerület következési joggal, 1798 tavaszán lelkésznek ment Sajószentpéterre. 1799-ben lett aztán valóságos püspökké. – Az ő idejében történt →egyházkerületének négy helyett hét →egyházmegyére osztása. Nagyterjedelmű fordítói munkásságot fejtett ki, de saját munkái is vannak. A →Helytartótanács 1790-ben fölvette a tervbe vett akadémia tagságára ajánlottak közé. – Művei közül egyházi érdekűek: Specimen academicum occupatum in illustranda pericopa I. Sam. II. 1–10. (Franeker, 1763.) Specimen theologicum inaugurale inquirens in nexum vaticiniorum veteris testamenti… (Utrecht, 1765.) Halotti elmélkedés Szemere László felett. (Kassa, 1787.) Ker. erkölcsi tudomány, avagy a szent és kegyes életnek mestersége (Pictet után franciából ford. 3 k.). (Pozsony, 1788.) Pictet Benedek három apróbb munkácskái („A vallást mindegynek tartó emberek értelmének megvizsgáltatása”, „A nyomorúságokban levőknek keresztyéni vigasztalásaik”, „Egy kegyes hallgatónak a maga lelkipásztorával való istenes beszélgetési”). (Pozsony és Komárom, 1791.) (Ily cím alatt is: „Toldalék a Pictet ker. erkölcsi tudományához, avagy annak negyedik szakasza”.) Codex legum ecclesiasticarum in rationem utrarumque evangelicarum confessionum in Polonia. (Pozsony, 1791.) Halotti elmélkedés… (Fáy Mária Darvas Jánosné temetésén). (Kassa, 1792.) A magunk megismeréséről (Mason János után angolból ford.) (Pozsony, 1792.) Uzong (Haller után németből ford.). (Uo. 1792.) Kegyességsegítő ker. erkölcsi elmélkedések (Bandrand után németből ford.). (Uo. 1795.) Haller Albertnek a kijelentett vallást Voltaire és más hitetlenkedők ellen védelmező levelei (németből ford. 2 k.). (Kassa, 1798–99.) A hitetlenkedés okairól (Haller után ford.). (Uo. 1799.) A mennyország itt a földön (Salzmann után). (Uo. 1806.) A hétnek minden napjaira való, közönséges háznépnek számára készített reggeli és estvéli könyörgések (Lavater után ford.). (Uo. 1817.) Kéziratban is maradtak munkái; önéletrajzát →Mokos Gyula (Sp. Lapok, 1892.), a budai zsinatról jegyzett naplóját →Révész Kálmán (Prot. Szle, 1896.) tette közzé. – Veje volt Piskárkosi →Szilágyi Sámuelnek.

Irodalom: Kiss Áron: Ő. F. G. és a prot. nemzeti iskolai tankönyvek (Család és Iskola, 1881.).