BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Baksay Sándor (Nagypeterd, 1832. júl. 28. – Kunszentmiklós, 1915. jún. 18.) ref. püspök. Nagypeterden kezdett tanulni. Még Csurgón és Kecskeméten tanult, ez utóbbi helyen végezvén a teológiát is, miután közben egy évig Nagytótfaluban tanítóskodott. 1856-ban gimnáziumi tanár lett Kiskunhalason, 1862-ben lelkész Érsekcsanádon, 1866 nyarán Kunszentmiklóson. A →solti egyházmegye 1878-ban →esperessé, a →dunamelléki egyházkerület 1904-ben püspökké választotta. – A Magy. Tud. Akadémia 1884-ben levelező, 1903-ban rendes tagjai, a Kisfaludy-társaság 1872-ben tagjai közé sorozta. A →Magy. Prot. Irodalmi Társaságnak kezdettől fogva választmányi tagja, 1907-től másodelnöke volt. A genevai egyetem 1909-ben teológiai díszdoktorrá tette. Részt vett az életében tartott összes zsinatokon. Legjelesebb szépíróink egyike lévén, nagybecsű irodalmi munkásságából csak mellékesen jutott az egyházi irodalomnak, de tősgyökeres ref. szelleme minden művét áthatotta. – Egyházi érdekű művei: Emlékbeszéd Szondy Terézia koporsójánál. (Budapest, 1886.) Rudolf királyfi emlékezete (Prédikáció). (Uo. 1889.) (3. kiad.) →Kossuth Lajos emlékezete. (Uo. 1894.) Egyetemes →gyámintézet és egyházmegyei gyámintézetek a magyarországi ev. ref. egyházban. (Uo. 1895.) Dr. Bauer Ignác koporsójánál. (Uo. 1898.) Emlékbeszéd Soltra Alajos felett (Csurgói gimnázium értesítője, 1900.). Emlékbeszéd →Szász Károly felett (Dunamelléki egyházkerület jegyzőkönyve, 1905.). Találák a gyermeket az ő anyjával (Ösvény, 1912.). Egyházi munkái (Prédikációk, kiadta Hetessy Kálmán). (I. Kecskemét, 1930. II. uo. 1931., III. uo. 1932.) Ezeken kívül imái és prédikációi jelentek meg egyes gyűjteményekben, s cikkei az egyházi lapokban, ez utóbbiak közül nevezetes a „Vitam et sanguinem” (P. E. I. L. 1880.) a német nyelv középiskolai tanítása ellen. – Sógora volt →Hetessy Viktornak.

Irodalom: Kéky Lajos: B. S. (1917.) Vásárhelyi József: Vázlatok B. S. arcképéhez (Prot. Szle, 1915.), Kozma Andor: B. S. emlékezete (1916.), Zsigmond Ferenc: B. S. (Irodalomtörténet, 1915.), Ravasz László centennáris megemlékezése (1932.), B. Pap István: B. S. (1917.), Deák B.: B. S. nyelve.