Günther András (Maldur, 1634. – ?Bleicheroda, 1709. nov. 6.) ev. lelkész. Tanult többek közt Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is. Majd külföldre ment s 1654. okt. 6-án a wittenbergi, 1656 tavaszán a jenai egyetemre iratkozott be. Ez utóbbin 1658. febr. 9-én magisterséget szerzett. Hazájába még ez évben visszatérve, mindjárt lelkész lett Szepesolasziban. Azután 1666-ban Káposztafalura választották meg. Innen 1671. okt. 14-én elűzték, s ő Németországba menekült, hol 1677-ig, ameddig állás nélkül volt, Lipcsében és Stralsundban tartózkodott. Ekkor Naumburgban, később Bleicherodában lett lelkész, ez utóbbi helyen esperesi tisztet is vive. – Művei közül a Magyarországgal összeköttetésben léte idején keletkezettek a következők: De ministerio ecclesiastico. (Jena, 1658.) In persecutione valedictio (1671. jún. 17-én tartott német prédikációja). (Lipcse, 1671.) Des geistreichen König Davids grösseste Herzenslust… (Lipcsében tartott prédikáció). (Uo. 1675.) Des heiligen Propheten Hoseae Christus Hungariae valedicens, oder: Gründlicher Bericht, wie und warum Christus aus Ungerland weiche? (Prédikáció.) (Stralsund, 1675.) (Ez ellen írta valaki, de nem →Bayer János, hanem talán →Klesch Kristóf a „Vertheidigtes Gutes Gerüchte…” c. munkát 1676-ban, melyre ő aztán a következőben felelt:) Erklärung meiner Stralsunder Predigt zur Bezeugung meiner Unschuld. (Hely n. 1676.) Des… Apostel Pauli Christianus persecutionem patiens (Prédikáció). (Halle, 1676.) – Üdvözlő verset írt →Löhner Kristófhoz (1655.), Fautor Márkhoz (1656.), gyászverset a Sarnichhausen Henrik Konrád halálára (1656.).

Irodalom: Weber Samu: Egy érdekes régi könyvecske (P. E. I. L., 1903.).