![]() | ![]() | ![]() | |||||
![]() | ![]() | ![]() | ![]() | ||||
BEVEZETÉS A jelen kötetben „Zoványi Jenő: Magyarországi Protestáns Egyháztörténeti Lexikon"-át veszi kezeihez az Olvasó. A mű címlapján „3. javított és bővített kiadás” megjelölés olvasható, ami azt jelenti, hogy e lexikon hosszú és folyamatos munka eredménye: létrejöttét a szerzőnek két másik hasonló jellegű műve előzte meg: a „Theologiai Ismeretek Tára” I.—III. Mezőtúr, 1894—1901., amit Zoványi lexikális műve első kiadásának tekint a Kiadó, és a másodiknak a „Cikkei a »Theologiai Lexikon« részére a magyarországi protestantizmus történetéből"-t, Budapest, 1940. (Ez utóbbi „kézirat gyanánt”, „különnyomat"-ként — a sajnos soha el nem készült — »Theologiai Lexikon« munkatársai számára, mindössze 40! példányban jelent meg, s ma már könyvritkaságnak számít.) — E munkák szerves folytatása — amelyen a szerző szinte halála percéig dolgozott ; pontosította, bővítette azt — jelen kötetünk. E mű „Zoványi Jenő... Lexikona”, ugyanis csak az ő szövegét tartalmazza. „Magyarországi” protestáns egyháztörténeti lexikon — a történelmi Magyarországot értve alatta, — mert zömében az ország területén, a magyar néppel sorsközösségben élt nem magyar nemzetiségű, ajkú protestáns személyek működésének leírását is magába foglalja. A magyar protestáns egyháztörténet-kutatás és -írás nesztora, Zoványi Jenő, a maga két teljes emberöltőt felölelő, s valóban nemcsak hazai viszonylatban szinte páratlan életművére (munkásságának bibliográfiai adatai az Egyháztörténet 1959. évfolyama 118—131. lapjain találhatók) kétségkívül ennek a lexikonnak összeállításával tette fel a koronát. Legfeljebb valami elenyészően kevés munkatársi segítséget véve igénybe, döntően csak a maga rendkívüli tudására, az aggkorban is egészen kivételes emlékezőtehetségére és munkabírására támaszkodva, jövendő tudósnemzedékeknek — nemcsak egyháztörténészeknek, hanem a szomszédos és rokon tudományok területén dolgozóknak (társadalom-, politika-, ideológia-, gazdaság-, művészet-, irodalom- és művelődéstörténet, filológia stb. művelőinek) — olyan munkaeszközt adott kezébe ezzel a gyűjteménnyel, amellyel még csak egy lapon sem említhetők azok a lexikális és egyéb segédletek, amelyek addig a magyar és magyarországi protestáns egyháztörténelem és a vele szorosan érintkező egyéb tudományágak munkásainak rendelkezésére állhattak. — Ez a rendkívüli tudományos értékű mű mégsem fejthette ki teljes mértékben hatását a magyar tudományművelésben, nem jutott kellőképpen a tudományos köztudatba, ami az igen alacsony példányszám következménye. A „Theologiai Ismeretek Tára” három kötetével Zoványi Jenő (Antal Géza, Rácz Kálmán, Révész Kálmán és Tüdős István közreműködésével) „régóta és általánosan érzett hiányt óhajt pótolni”, ami a kor színvonalán sikerült is. A tudomány azonban haladt előre s az ismeretanyag napról napra növekedett. Így szükségesnek látszott egy újabb, átfogóbb, korszerű lexikon összeállítása és kiadása. A »Theologiai Lexikon« gondolata a Református Egyetemes Konvent Parochiális Könyvtárbizottsága 1927. évi jelentésében bukkan fel először: „Legközelebb pedig olyan művek kiadását készíti elő [a Könyvtárbizottság], amely munkák a lelkipásztorok mindennapi használatára kiválóan alkalmasak, minők: Bibliai Lexikon, Theologiai Lexikon, Református Dogmatika, Apologetika, Egyházjog”. Ugyanakkor a konventi határozat, miután helyesléssel fogadta az elgondolást, továbbviszi, kibővíti a kört, amikor kimondja: „Óhajtandónak tartja... egyetemes konventünk, hogy a Parochiális Könyvtárbizottság írassa meg és adja ki a Magyar Protestáns Irodalomtörténeti Lexikont és a Magyar Protestáns Irodalomtörténeti Bibliográfiát”. 1929-ben a Könyvtárbizottság jelentése még felveszi távlati kiadási tervébe az irodalmi lexikont és bibliográfiát, de érdemben csak a »Theologiai Lexikon«-nal foglalkozik; „előmunkálatait tervbe vette”. Később az irodalomtörténeti, s egyéb ilyen jellegű munkák el is maradnak, (a Czeglédy Sándor—Hamar István—Kállay Kálmán által szerkesztett, Budapesten 1931-ben megjelent „Bibliai Lexikon” nem a Parochiális Könyvtárbizottság kiadványa), a Könyvtárbizottság éveken keresztül csak a »Theologiai Lexikon« ügyét szervezte, de lényegében csak egyhelyben topogás volt, mígnem 1935. február 23-án a Parochiális Könyvtárbizottság szűkebb körű bizottsága — Révész Imre javaslata alapján — elfogadta Zoványi Jenő cikkeit a »Theologiai Lexikon« számára. Révész Imre javaslatában — többek között — így érvelt: „Az egyetlen ember ma Magyarországon, aki fejében és jegyzeteiben az e cikkekhez szükséges óriási adatkészlet nagyobb része már összegyűjtve és rendszerezve készen áll, és aki a még hiányzó kisebb résznek a lehetséges legrövidebb idő alatt való összegyűjtésére nagy képességein és vasszorgalmán kívül még helyzeti előnyökkel is rendelkezik (nyugalmazott állapotban bőséges ráérés, Budapesten lakás) — éppen csak Dr. Zoványi Jenő. Bárki más szakember, magamat is beleértve, akarna e cikkek anyagának összegyűjtéséhez és kritikai feldolgozásához — Zoványitól függetlenül — hozzáfogni, az körülbelül ugyanannyi évtized alatt készülne el velük, mint amennyi évre van szüksége Zoványinak elkészítésükhöz...” Az 1937. május 3-i konventi ülésen a Parochiális Könyvtárbizottság már azt jelenti, hogy a »Theologiai Lexikon«-nak „egész magyar protestáns egyháztörténeti anyaga készen van”. 1938 februárjában a kézirat Révész Imréhez, mint a »Theologiai Lexikon« magyar protestáns egyháztörténelmi része szakszerkesztőjéhez került, akinek néhány bíráló megjegyzése figyelembe vétele után, 1940-ben, ideiglenesen, „kézirat gyanánt”, mindössze az említett 40 példányban ki is nyomattatott, hogy a Lexikon munkatársainak rendelkezésére álljon. — A reális szükségből fakadó, hézagpótló munkának induló, négy kötetre tervezett »Theologiai Lexikon«-t a II. világháború vihara teljesen elsodorta, belőle mindössze Zoványi „Cikkei” készültek el és maradtak fenn. Zoványi Jenő a Lexikonon haláláig (1958. június 24.) dolgozott. Az utolsó időben leányának, Zoványi Klárának segítségét véve igénybe. A jelen mű kézirata 1959-ben került a Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje Sajtóosztályának birtokába, kiadás végett. A kiadásra akkor nem került sor. 1962-ben „Lexikon-bizottság” alakult, amely széleskörű kutatásba fogott, teljesen új, szélesebb alapokon nyugvó lexikon elkészítését és kiadását vette tervbe. Így a Zoványi-lexikon kiadása egy időre lekerült a napirendről. — A „Lexikon-bizottság” azonban rövid időn belül feloszlott; a munka nem készült el. A Zoványi-lexikon is feledésbe merült, annál is inkább, mert a kézirat példányai akkorra már nem voltak fellelhetők. 1972-ben e sorok írója kapott megbízást a Magyarországi Református Egyház Zsinata Tanulmányi Osztályától az általa megtalált kézirat átdolgozására, kiegészítésére és naprakész állapotba hozatala után sajtó alá rendezésére; vagyis Zoványi kézirata alapján, annak messzemenő felhasználása mellett egy korszerű egyháztörténeti lexikon szerkesztésére. Hozzá is látott a már korábbi anyaggyűjtése kiegészítéséhez, s több tervezetet készített s nyújtott be a Tanulmányi Osztályhoz, illetve ezen keresztül a Zsinat Elnökségéhez. Ezekben felhasználta Révész Imre akadémikus részletes elképzeléseit és adatait (kézirata a Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárában van, Sárospatakon). Ezek a tervezetek tartalmazták a megbízott szerkesztő szerint szükségessé vált kiegészítéseket (a lexikon tárgykörének bővítését: számos újabb életrajz beiktatását, az időközben végbement események és az újabb tudományos kutatások eredményei sok félben lévő életrajz befejezését, kiegészítését, vagy átdolgozását teszik szükségessé és egyben lehetővé; szélesebb körbe be kellene iktatni a lexikonba a magyarországi protestantizmus jogi, közigazgatási, iskolaügyi, liturgiai, kegyességi és népi vallásos életével kapcsolatos fogalmakat, az egyházi tudományos élettel kapcsolatos intézményeket, eseményeket, dokumentumokat, folyóiratokat stb. bizonyos egyenetlenségek kiigazítását stb.). A szerkesztő azonban alkalmazkodott a Kiadó kívánságához, aki végül is úgy döntött, hogy ez alkalommal a nagyobb arányú átdolgozástól eltekint, s a sürgősségre való tekintettel, valamint a szerző hagyatékának formai és tartalmi tiszteletben tartása miatt, Zoványi Jenő lexikonát, a szerző által eszközölt bővítésekkel együtt, változatlanul adja ki, s a szerkesztővel kötött szerződésben kikötötte: „A szerkesztő az alábbi szempontok figyelembe vételével készíti elő a kéziratot: a) alapszöveg egyrészt az 1940-ben megjelent ...Zoványi Jenő cikkei a Theologiai Lexikon számára, továbbá a jogutódok gondozásában készült javított kézirat. b) a szerkesztő ehhez a szöveghez új címszavakat, adatokat, bibliográfiai kiegészítéseket nem tesz, kivéve, amikor a kéziratban szereplő címszavak élő személyek, s a kézirat lezárása (1955) és a Lexikon megjelenése közötti időben hunytak el. Ilyen esetekben a szerkesztő az elhalálozási adatot közölheti, de csillaggal (*) megjelölve és kurzív szedéssel elkülönítve a Zoványi-szövegtől. ...Az „élő címszavak” esetében, továbbá a Lexikonban szereplő személyeknek 1955 utáni tevékenységének eredményeit tükröző adatai, illetve rájuk vonatkozó bibliográfiai adatok nem egészíthetők ki. c) legteljesebb mértékben ragaszkodni kell az 1959-es bővített-átdolgozott kéziratos szöveghez. Csak stilisztikai változtatásokat-javításokat szabad végrehajtani, s olyan esetben, amikor a szerző szövegén szubjektív hangvétel érezhető olyan személyekkel vagy dolgokkal szemben, akiket, vagy amiket a szerző akként talál különösen elismerést, vagy megrovást érdemlőnek, amint azok az ő független és dogmaellenes gondolkodásának mértéke alatt megállanak, vagy nem, vagy némely esetben Zová- nyi régi szenvedélyes küzdelmeinek enyhe rezonanciája is megüti fülünket (különösen, ha sárospataki, tiszáninneni, vagy esetleg tiszántúli személyekről, vagy eseményekről pejoratíve, sértőn szól) — valamint Zoványi korában közhasználatban lévő, de ma már nem használt társadalmi, politikai kifejezésekről van szó. d) a modern lexikon-kiadások követelményeinek megfelelően a személyekre vonatkozó címszavak esetében a születési és halálozási adatokat a szövegből ki kell emelni és közvetlenül a név után zárójelben közölni.” Így az Olvasó Zoványi szövegét veszi kezéhez, minden lényeges változtatás nélkül, a „zoványizmus” egyes kifejezéseivel (államdoktorság, jogdoktorság, türelmességi rendelet, gyásztized stb.) együtt, valamint azokat az adatokat, amelyeket Zoványi állított össze. Az 1940-es kiadás és az 1959-es kézirat néhol eltér egymástól. Ilyen esetben az alapszövegnek az 1959-es kéziratot tekintettük, de mellette zárójelben feltüntettük az 1940-es adatot is. Egyes esetekben, amikor a Zoványi-lexikon születési vagy halálozási adatai eltérnek a közhasználatban lévő újabb lexikális művek (Magyar Életrajzi Lexikon I—II, Magyar Irodalmi Lexikon I—III.) adataitól, s nem állapítható meg pontosan a szerző forrása, vagy Zoványi szövegéből nem egyértelműen bizonyos a hely vagy az idő, akkor a bizonytalan adat elé, betűköz kihagyása nélkül, kérdőjelet tettünk. A szövegben található nyíl (→) azt jelenti, hogy az ezen jellel megjelölt szó a Lexikonban mint önálló cikk is megtalálható. Az utalójelek beírása (az 1940-es kiadás jelzéseinek kritikai felhasználásával és bővítésével, az irodalomjegyzékben azonban elhagyva a jelölést), a szerkesztő munkája. A Theologiai Ismeretek Tára „megjelenése óta lefolyt hosszú idő alatt — írja Zoványi az 1940-es „Cikkei” előszavában — sokunk munkásságának több-kevesebb eredményéül annyit haladt e tudomány, hogy az abban foglalt anyag jóformán elavultnak és elévültnek tekinthető. Természetes, hogy ez a most is általam — sokrészben saját kutatásaimból — összeállított szintén nem örökérvényű. Hibák és hiányok, mint minden emberi műben, különösen az ilyenfajtában, ebben is akadnak. ...Kérem is azokat, akik találnak benne, szíveskedjenek értesíteni a helyreigazítással vagy pótlással együtt, hogy amennyiben igazán szükséges, kijavíthassam a szöveget. Megfontolásra kívánságokat is szívesen veszek, hogy mennél tökéletesebb alakban juthasson be végleges helyére az egész.” — A tudomány haladása fokozott mértékben érvényes ma is, ha azért Zoványi Lexikona nem tekinthető is „elavultnak és elévültnek”. A szerző szellemében a szerkesztő is kéri Olvasóit, az észlelt hibákra, tévedésekre, hiányosságokra szíveskedjenek felhívni figyelmét, a javítás alapjául szolgáló forrás megjelölésével együtt. Annál is inkább kérjük e segítséget, mert a szerkesztő megbízást kapott egy, a Zoványi-lexikontól már független, modern egyháztörténeti lexikon összeállítására. A megjegyzéseket, javaslatokat kérem hivatali címemre (H—1092. Budapest, Ráday u. 28. Ráday Levéltár) küldeni. Minden adatért előre is hálás köszönetemet fejezem ki. Végül köszönetet mondok a lektorálást végző Czegle Imre könyvtárigazgató és dr. Makkai László professzor uraknak értékes segítségükért. Budapest, 1975 nyara Dr. Ladányi Sándor
|
© 2004 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár | A honlap az IHM támogatásával készült | névjegy | ||