Fördős Lajos (Gyönk, 1817. jún. 7. – Kecskemét, 1884. máj. 5.). ref. esperes, az előbbinek fia. Tanult szülőhelyén és Pápán, majd újra mindkét helyen. 1838-tól Nagykörösön nevelősködött, 1839-ben kecskeméti →káplán, 1841-ben kisújszállási, 1847-ben kunszentmiklósi, 1856-ban kecskeméti lelkész lett. Mint ilyen, tevékeny részt vett a kecskeméti teol. akadémia fennmaradásáért folytatott küzdelemben. A →dunamelléki egyházkerület 1861-ben tanácsbíróvá, a →kecskeméti egyházmegye ugyanez évben főjegyzővé, 1866-ban →alesperessé, 1869-ben →főesperessé választotta. Több ízben volt →konventi tag s tagja volt a →debreceni zsinatnak is; alelnöki tisztet töltött be a →Magyarországi Prot. Egyletben. – Szorgalmasan dolgozott irodalmi téren. Kisebb dolgozatait az egyházi időszaki sajtó közölte. Szerkesztésében jelentek meg: Különféle viszonyokra vonatkozó papi dolgozatok (II–XII. k. 1850–58.), Papi dolgozatok gyászesetekre (III–VIII. és XI–XIV. 1852–71.), Papi dolgozatok különféle esetekre (3 k. 1864–69.), Kecskeméti lelkészi tár (3 k. 1870–71.), Magyar prot. egyház-irodalmi ismertetések és bírálatok (1 k. 1855.), Kecskeméti Prot. Közlöny (5 f. 1858–60.), – Művei: Áhítatos hölgy (→Szívós Mihállyal együtt). (Kecskemét, 1846.) (IV. kiad. Budapest, 1898.) Egyházi szertartási beszédek (Ugyanazzal). (Kecskemét, 1847.) Buzgóság szárnyai. (Uo. 1852.) (V. kiad. Budapest, 1894.). Egyházi beszédei (3 k.). (Kecskemét, 1850. és 1857.), (Pest, 1864.) Félelem nélküli szólásra… (Beköszöntő Kecskeméten). (Kecskemét, 1856.) Konkordancia (2 k., csonka). (Uo. 1857–61.) Rövid válasz nt. →Török Pál úrnak. (Uo. 1858.) A kecskeméti egyház felelete Török Pál Korrajzaira. (Uo. 1859.) Agenda. (Pest, 1866.) (III. kiad. Budapest, 1882.) Első értesítés a szlavonszerémségi misszióról. (Budapest, 1876.)