Fodor (Nánási) Gerzson (Derecske, 1763. júl. 26. – Nagykőrös, 1835. febr. 6.) ref. lelkész. Tanult Debrecenben, hol 1779. ápr. 23-án →subscribált s 1787-től →köztanító, 1789 tavaszától →senior volt a kollégiumban. Majd külföldre menvén, 1790 júl. 1-én a genevai egyetem hallgatói közé lépett. Hazatérve, 1792-ben tanár, 1815-ben lelkész lett Nagykőrösön. – A →dunamelléki egyházkerület 1814-ben főjegyzővé választotta. A Martinovics-féle összeesküvésbe teljesen ártatlanul belekeverték és emiatt fogságot is állott ki. – Egyházi művei: Jó ember képe… (Gyászbeszéd Nyáry Lajos felett.). (Pest, 1804.) Emlékezet oszlopköve (Gyászbeszéd Hangyás Dávidné Sigrai Julianna felett). (Uo. 1804.) Hazafiúi látás (Prédikáció). (Hely n. 1809.) Halotti oratio Cseh-Szombathy József felett. (Pest, 1815.) Halotti oratio Háló Kovács József felett. (Uo. 1830.) Gyászverset írt Baranyai Miklós halálára (1789.). Kéziratban is maradtak munkái.