Filiczki János (Farkasfalvi) (Szepsi, 1580. körül – Sárospatak, 1622.) ref. tanár. Hazai iskolázása után cseh főúri ifjak mentoraként 1602 márciusában külföldre indult s először Prágában, 1605. jún. 14-től Herbornban, azután Siegenben, 1608 októberétől Marburgban, 1611. ápr. 2-től Heidelberben, azonkívül talán még Baselben és Altdorfban gyarapította ismereteit. Hazájába visszajőve, 1617-ben →lector, 1620 végén vagy 1621 elején →rektor lett Sárospatakon. – Korának híres latin költője volt; versei többször megjelentek, utoljára a „Delitiae poetarum hungaricorum” (1619.) 465–530. lapjain Pareus adta ki. Szorosan egyházi érdekűek számos más mellett a →Pécselyi Király Imréhez (1612.), →Miskolci Csulyak Istvánhoz, →Szepsi Korocz Györgyhöz (1611.), →Szenczi Molnár Alberthez (magyarul, 1607.) írt üdvözlő versei és a Károlyi Zsuzsánna halálára (1622.) írt gyászverse. Respondens volt a „Sex praecipuas de ecclesia quaestiones continens disputatio” (1608.) alkalmával és a „De omnipraesentia corporis Christi testimonio Augustini eversa” tartott vitán.