Felmer Márton (Nagyszeben, 1720. nov. l. – Nagyszeben, 1767. márc. 28.) ev. lelkész. Nagyszebenben végezte iskoláit. Külföldre menvén, 1740. máj. 13-án a hallei egyetemnek lett hallga-tója. 1743 tavaszától az év végéig Bécsben nevelősködött. Ettől fogva Nagyszebenben tanár, 1750-től →prédikátor, 1756-tól →conrector, 1758-tól →rektor volt, míg 1763-ban Nagydisznódra ment lelkésznek, végül pedig 1766 elején →elsőpapnak választatott Nagyszebenbe. – Jelentékeny irodalmi működést fejtett ki a történettudományok terén, de egyházi dolgozatai is vannak: Ehrgedächtniss des… Joseph von Sachsenfels… (Nagyszeben, 1763.) Kurzgefasste und mit Hauptsprüchen der h. Schrift bewiesene Grundsätze der christlichen Religion. (Uo. 1764.) (II. kiad. 1780.) Kéziratban maradt: Elenchus pastorum Cibiniensium et rectorum… Respondens volt a „De efficacia S. Scripturae naturali et supernaturali” (1742.) tartott vitán.
|