Fábri Gergely (I.) Osgyán, 1707. júl. – ?Nemescsó, 1766. jan. 1.) ev. püspök. Osgyánban kezdett tanulni. 1723-ig Győr, ettől fogva Késmárk volt tanulásának helye, ahonnan 1726-ban nevelőnek ment. Egy év múlva a soproni iskolának lett növendéke, majd külföldre látogatott el s ott 1728. okt. 2-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Harmadfél év múlva tért vissza hazájába, hol 1731 tavaszán →conrectori és diakonusi állást foglalt el Győrött, melyről már 1732 augusztusában →rektornak lépett elő. 1737 májusában lelkész lett Vadosfán. 1742-ben jegyzőjévé, 1750 áprilisában püspökévé választotta a →dunántúli egyházkerület. Egy 1745-ben elmondott gyászbeszéde miatt perbe fogták, de 1750-ben fölmentették. Ám nem ily szerencsésen végződött egy másik ügye. A vadosfai róm. kat. kápolna fölszentelése alkalmával 1751. aug. 20-án ugyanis zavargás támadt, miért őt is felelősségre vonták s 1752. okt. 26-tól várfogságban tartották egészen 1753. ápr. 13-ig, midőn a →Helytartótanács ítélete elmozdította mind püspöki, mind vadosfai lelkészi hivatalától. Ezévi augusztusban aztán Kertára, 1759-ben Nemescsóra hívták meg papnak. – Művei:… Útitárs… (Énekek és imák). (Nürnberg [igazában Győr] 1734.) (Sok kiadást ért.) Szentírásbeli igékkel és példákkal megbővíttetett győri kis katechismus. (Jena, 1751.) Az első perének tárgyául szolgáló gyászbeszédét, valamint védbeszédét a P. E. I. L. 1872. évi folyama közölte. Részt vett az egyik →Sartorius János által szerkesztett „Magyar lelki óra” tartalmának egybegyűjtésében. Minthogy pedig teológiai kézikönyvek kiadását tervezte s e vállalatban a katechika, dogmatika és erkölcstan kidolgozását magának tartotta fenn, hihető, hogy ezeknek is elkészítette legalább egy részét.

Irodalom: Payr Sándor: F. G…. és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán (1894.), Uő.: F. G. naplója (Theol. Szaklap, 1903.).