Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. – ?Buj, 1937. ápr. l.) ref. lelkész. Tanult Sárospatakon, hol 1876-ban végezte a teológiát. Őrben →káplánkodott, míg 1879 októberében lelkész lett Bujon. 1931-ben nyugalomba lépett. 1914-ben tanácsbíróvá, 1917-ben zsinati póttaggá választotta a →tiszántúli egyházkerület. Számos cikket írt az egyházi lapokba, prédikációkat az ily irányú vállalatokba, s azonkívül a következő művei jelentek meg: A községi hitelszövetkezetekről. (Debrecen, 1898.) Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben. (Bp. 1908.) Kálvin János lelki világa (A →középszabolcsi egyházmegye jegyzőkönyvében.) (Nyíregyháza. 1917.) Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről. (Uo. 1918.) Bibliamagyarázatai. (Tahitótfalu, 1926.) Szenvedéstől a diadalomig. (Uo. 1927.) Szerkesztett egy „Élet világossága” c. kis folyóiratot is.