Erdődi prot. zsinatok.

Az elsőt →Drágffy Gáspárnak, Erdőd földesurának az özvegye, Somlyai Báthory Anna hívatta össze 1545. szept. 20-ra. A környékről összegyűlt 29 lelkész közül nevezetesebb szerepre tett szert →Kopácsi István, →Batizi András, →Tordai Demeter, →Mohi Ferenc. A római katolicizmustól eltérő, lutheránus szellemtől áthatott nézeteiket 12 cikkben fejtették ki.

A második erdődi zsinat 1555. febr. 24-én ült egybe s végzéseiben hasonlóképpen lutheránus felfogásnak adott hangot. Az itt szerkesztett 20 cikk már nemcsak a római katolikusok, hanem a helvét irányúak ellen is állást foglalt. Latinul az elsőét →Tóth Ferenc (Túl a tiszai püspökök… 249. l.), magyarul a másodikét kivonatosan →Révész Imre (Sp. Füz. 1864. 23.l.), majd mindkettőét teljesen →Kiss Áron adta ki („A 16. században tartott magyar ref. zsinatok végzései” között). E két nevezetesen kívül természetesen még akárhánynak lehetett színhelye Erdőd, így olyannak is, amit még →Drágffy Gáspár hívatott volt egybe.

Irodalom: Báthory Gábor: Az első erdődi zsinat (Közlöny a debreceni hittanszaki önképző-társulat köréből, 1891–92.).