Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. febr. 12. – Bp. 1936. máj. 5.) ref. vallású könyvtárigazgató, az előbbinek fia. Tanult Komáromban és Budapesten, ahol 1882-ben végezvén a középiskolát, bölcsészethallgató lett s doktori és tanári oklevelet szerzett. Könyvtári szolgálatba lépvén, fokonként kolozsvári egyetemi könyvtárigazgatóságig emelkedett, amire 1899-ben neveztetett ki. Az ő nevéhez fűződik az ottani mintaszerű könyvtár építése. 1920-ban nyugalomba vonult s Komárom megyei birtokára költözött, hol a komáromi egyházmegyének gondnoki tisztét viselte. Erről lemondott, mikor 1927-ben Budapestre költözött. – Bibliographus és irodalomtörténetíró, kinek egyházi érdekű művei: A 16–17. századi históriás énekek. (Budapest, 1886.) →Foktövi János ismeretlen prédikációs könyve 1614-ből (Magyar Könyvszemle, 1887.). →Gálszécsi István énekeskönyvének töredéke 1886-ból (Uo. 1887.). →Fáy András élete és művei. (Budapest, 1890.) Énekeskönyveink a 16. és 17. században. (Uo. 1899.) →Balassa Bálint. (Uo. 1899.) Hídvégi gr. →Mikó Imre emlékezete. (Kolozsvár, 1905.)