Elsőpap (pastor, plébános, parochus, Pfarrer, Stadtpfarrer), a több lelkésszel bíró prot. egyházakban a róm. katolikusoktól fennmaradt szokáshoz képest, az, amelyik felette vagy legalább előtte állott a többinek, sokszor a hivatal szervezete szerint is, de többnyire csak hivatali idősbség folytán. Itt-ott a casualiák végzésével, másutt az anyakönyvvezetéssel és általában az irodai teendőkkel ő van kizárólagosan megbízva. A magyar szó jobban kifejezi a dolog lényegét, mint bármelyik latin vagy német elnevezése, minthogy ezek az egy lelkésszel bíró egyházakban is használatosak voltak.