Egyetemes gyűlések, a magyarországi négy ev. egyházkerület küldöttjeinek határozatképes gyűlései, melyek Mária Terézia királynőnek arra az óhajtására szerveztettek rendszeresen, hogy a prot. egyházkerületek ne külön-külön terjesszék fel sérelmeiket, hanem együttesen. Noha értekezleteket (→Konventeket) már előbb is elég gyakran tartott mindkét prot. egyház, a ref. egyházban ekkor nem sikerült az ilyen egyetemes jellegű gyűlések rendszeresítése, de az evangélikusok az 1774. ápr. 20-án tartott alakuló közgyűlésen kimondták az egyetemes gyűlések évenként való megtartását. Azóta az egyház szervezetéhez lassanként mindinkább hozzásimultak, s némi változáson, illetőleg fejlődésen már előbb is menvén át, az alkotmányozó zsinat végre törvénybe iktatta s határozottan megszabta a hatáskörüket. Az újszervezetű egyetemes gyűlések elsője 1893 októberében tartatott. Az egyetemes gyűlések 1848-ig az élethosszig választott →egyetemes felügyelő egyedüli elnöksége alatt folytak le; az ezután bekövetkezett provizórium elteltével 1860-ban már kettős elnökség vezette a gyűléseket, amennyiben a legrégibb püspök társelnöke lett az egyetemes felügyelőnek.

Irodalom: Haán Lajos: A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal (1883.).