Egyetemes felügyelő, a magyarországi ev. egyház legfőbb tisztviselője, kinek hivatala a →rózsahegyi zsinatnak abból az intézkedéséből vette eredetét, hogy két-két kerületenként →főconsistoriumot szervezett s élükre elnökül választott egy-egy világit. Egyikük volt Szirmay Miklós, másikuk br. →Hellenbach János Gottfried. Az 1712-ben kezdődő országgyűlésen megjelent prot. rendek belátván egy olyan vezetőnek a szükségét, akinek kezébe összefolyjon minden közérdekű ügy, az evangélikusok ezek egyikét, a Bécshez közelebb lakó Hellenbachot bízták meg e tiszttel, ki Szirmaynak 1720-ban történt elhaltával főconsistoriumi elnöknek is egyedül maradt. Az ő 1728-ban bekövetkezett halála után helyébe nem választottak 1730 elejéig még senkit sem, de azután minden bizonnyal gondoskodtak utódjáról. 1735-ben br. Zay Imre lehetett ez, majd 1741-ben br. Calisius Keresztély említtetik ilyenül, aki valószínűleg haláláig, vagyis 1750-ig vitte e hivatalt, melynek betöltőiről 1758-tól van teljes névsor, éspedig: br. Zay Péter, aki még előbb meg lehetett rá választva 1788-ig, Ócsai →Balogh Péter 1788–1819, br. Prónay Sándor 1819–1839, gr. →Zay Károly 1840–1860, br. →Prónay Gábor 1861–1875, Zsedényi Ede 1875–1879, br. Radvánszky Antal 1879–1882, br. →Prónay Dezső 1883–1917, br. Solymossy Lajos 1918–1922, br. Radvánszky Albert 1923–1948, Reök Iván 1949–1952, Mihályfi Ernő 1952-től. – Egyetemes felügyelőjük a szlovenszkói evangélikusoknak is van, éspedig Vanovics János 1922 óta. Egy időben pedig az iskoláknak külön egyetemes felügyelőjük volt. Irodalom: Haán Lajos: A magyarhoni ág. hitv. evangélikusok egyetemes gyűlései és az egyetemes világi felügyelői hivatal (1883.), Zoványi Jenő: Az egyetemes felügyelői és egyetemes főgondnoki állás eredete (Prot. Szle, 1917.).
|