Alsótrencséni ev. egyházmegye, a →biccsei kerületben, más néven →podvázsi, kezdettől fogva létezett s előbb a →gyásztized miatt szünetelt működése, majd a 18. században az →ellenreformáció szakadatlan előnyomulása tette szükségessé, hogy egybeolvadjon a →felsőtrencsénivel és →bánival a →trencsénivé. Esperesei közül a következők neve ismeretes: Skocura Lőrinc drétomai l. 1550–1590, Polák Miklós bellusi l. 1590–1591, Zabanius Mihály trencséni l. 1591–1606, →Duchon Flórián trencséni l. 1606–1607, Lazitius János illavai l. 1607–1616, Paulini Sámuel máriatölgyesi l. 1616-tól, Lycius János trencséni, máriatölgyesi l. 1622-től, Krmann János drétomai l. 1646-ig, Lycius János máriatölgyesi l. (másodszor) 1646–1647, Hodik Jónás trencséni l. 1647-től (1652.), Augustini János máriatölgyesi l. 1657-től, →Chalupka Sámuel trencséni l. 1659–1668, →Sartorius András kaszai l. 1668–1672, →Sinapius János trencséni l. 1672–1673, →Michaelides Sámuel trencséni, kaszai l. 1706–1710.