BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Dobos János (Óbuda, 1804. ápr. 14. – Cegléd, 1887. febr. 3.) ref. lelkész. Tanult 1816-tól Kecskeméten és 1819-től Debrecenben, ahonnan 1826-ban →rektornak ment Lovasberénybe. 1829-től →káplánkodott, míg 1831-ben Óbudára, 1844-ben Kömlődre, 1845-ben Pécelre, 1852-ben Tahitótfaluba, 1854-ben Ceglédre választották lelkésznek. Az 1847–48. országgyűlésen prédikátori tisztet vitt. A →dunamelléki egyházkerületnek tanácsbírája s 1860-tól 1882-ig főjegyzője volt. Részt vett a →debreceni zsinaton. A prot. unióért és a pesti prot. főiskola létesítéséért buzgón harcolt úgy szóval, mint tollal. Irodalmi téren általában véve jelentékeny működést fejtett ki. Egyházi érdekű cikkei nagyobbrészt a →P. E. I. L.-ben jelentek meg, melynek, különösen a Török–Székács-félének egyes évfolyamai maradandó értékű és a maguk idejében feltűnést keltő dolgozatokat közöltek tőle. Számos prédikációját és imáját bocsátották közre különböző folyóiratok, p. o. a Török–Székács és Fördős–Szász-féle vállalatok. Önállóan kiadott művei: Lelki énekek (Albertini után). (Pápa, 1842.) A Pesten felállítandó ref. középponti főiskola szerkezeti terve (Spiller P. pályaművének kivonatos fordítása). (Kecskemét, 1843.) Utolsó egyházi beszéd az 1848. évi országgyűlés alatt. (Pozsony, 1848.) Bibliai történetek… (Pest, 1851.) (VIII., a II.-tól módosított kiad. 1876.) Ker. imák… (Uo. 1855.) (V. kiad. 1890.) Egyházi beszédek. A földművelő házánál és házán kívül. (Uo. 1860.) Az úri ima a keresztyénség magasabb szempontjából. (Uo. 1861.) A gyermek imái és első vallásos érzelmei. (Uo. 1861.) (III. kiad. 1876.) Homíliák régibb és legújabb modorban. (Uo. 1862.) (II. kiad. 1873.) Közönséges vasárnapi tanítások 1850–1880. (Budapest, 1885.) Ünnepi tanítások. (Uo. 1886.) Közönséges népszerű vasárnapi tanítások 1830–1850. (Uo. 1886.) Halotti beszédek. (Uo. 1887.) – továbbá gyászbeszédei id: →Báthory Gábor (1842.), Stromszky Adolf (1849.), →Mihó László (1856.) és →Szilády László (1862.) felett. Egyházi beszédei közt azonban nem kevés a fordítás. Szerkesztette az 1862. évi Egyházi Almanachot. Sok dolgozata maradt, kéziratban.

Irodalom: Önéletrajza 1885-ben megjelent kötetének elején. Révész Imre: Biblia és hazafiság (Prot. Szle, 1928.)