Debreceni ref. egyházmegye, a →tiszántúli kerületben kezdettől fogva létezett, először a lutheránus irányt ápolta, de a 16. század ötvenes éveiben rohamosan átalakult reformátussá. Az 1821–22. évi →generalis konventig magába foglalta az ekkor alapított →alsószabolcs-hajdúvidéki egyházmegyét is, sőt a mai →középszabolcsi egyházmegyéből is nyolc egyházat. Ezeket akkor elvesztette s helyettük mindössze Pocsajt és Vértest kapta az →érmelléki egyházmegyéből. Egyházainak száma ennélfogva a 18. század elején 62, 1733-ban és 1786-ban pedig 51 volt, míg a különválás által 25-re szállott le s a debrecen-városi egyházmegyének belőle kiválásáig 27 volt. Ettől fogva egy újjal együtt szintén 27 maradt, s az egyházmegye debrecen-vidéki nevet vett föl. A 27 egyház közül 5 Hajdú, 22 pedig Bihar vármegye területén volt, a Berettyón innen, Pocsajtól lefelé. Legnevezetesebb egyháza a debreceni volt. →Esperesei közül a következőknek ismeretes a neve: →Gönczi Fabricius György 1571-től, →Félegyházi Tamás debreceni l. 1586-ig, →Hodászi Lukács debreceni l. 1596–1603, →Szilvásújfalvi Imre debreceni l. 1604–1607, Hodászi Lukács debreceni l. 1607–1613, Budai János debreceni l. 1615–1617, →Margitai Láni Péter debreceni l. 1617–1618, Varsányi Dániel debreceni, hajdúböszörményi l. 1618–1623, →Putnoki János debreceni, hajdúnánási l. 1623–1630, →Keresszegi Herman István debreceni l. 1630–1641, Váci András hajdúszoboszlói l. 1641–1652, →Tornai P. István debreceni l. 1652–1661, →Nógrádi Mátyás biharnagybajomi l. 1661–1681, →Köleséri Sámuel debreceni l. 1681–1683. →Érsekújvári Karai Orbán hajdúszoboszlói l. 1683–1684, →Felvinczi Sándor debreceni l. 1684–1686, →Szenczi A. Pál debreceni l. 1686–1691, →Debreceni Kalocsa János hajdúböszörményi, biharnagybajomi, helynélküli, polgári l. 1691–1710, →Rápóti P. Mihály debreceni l. 1710–1726, Kisvárdai János monostorpályi, szentpéterszegi l. 1726–1735, Bátorkeszi Fekete János büdszentmihályi l. 1735–1737, Sződi P. István debreceni l. 1737–1754, Vecsei János debreceni l. 1754–1762, →Tatai Csirke Ferenc debreceni l. 1762–1763, Debreceni János debreceni l. 1763–1769, Kabai Tóth András egyeki, büdszentmihályi l. 1769–1772, →Kőrösi Bozó Mihály helynélküli l. 1772–1775, Habókay Márton hajdúszováti l. 1775–1776, Halmi István nádudvari, hajdúszoboszlói, hajdúböszörményi, helynélküli l. 1776–1795, Vecsei Sámuel hajdúböszörményi l. 1795. jan.–szept., →Szikszai György debreceni l. 1795–1803, Gál András debreceni l. 1803–1808, →Diószegi Sámuel debreceni l. 1809–1813, Földváry József debreceni l. 1813–1826, Komáromi Süllye Pál hajdúbagosi, sárrétudvari l. (elődje haláláig – 1830-ig – segédesperes címmel) 1826–1831, →Szoboszlai Pap István debreceni l. 1832–1841, Soltész József derecskei l. 1841–1853, →Fésős András debreceni l. (h) 1853–1855, Fürdi Mihály berettyóújfalusi l. 1855–1856, Nagy József debreceni l. 1856–1861, →Révész Bálint debreceni l. 1861–1871, Nyíri Péter vértesi l. 1871–1879, Dávidházy János pocsaji, kabai l. 1880–1920, F. Varga Lajos nagyrábéi l. 1921–1936, Szász Imre monostorpályi l. 1936–1952. –

Ugyanez a neve az 1952. júl. l-ére 36 egyházzal átalakított egyházmegyének, amelynek első esperese Farkas Pál debreceni l. volt.