Csuthy Zsigmond (Vértesdoboz, 1814. – Kajdacs, 1884. nov. 22.) ref. lelkész. Vértesdobozon kezdett tanulni. A gimnáziumot 1825–33-ban Pápán végezte. Azután Nagykőrösön köztanítóságot viselt, míg 1836-tól Debrecenben folytatta tanulmányait. Innen 1838-ban Asszonyvásárra ment →akadémikus rektornak. Miután 1841-ben nagy utazást tett s közben Bécset is fölkereste, 1842-től több helyen →káplánkodott, míg 1849-ben váci káplánságból lelkésznek választatott Nógrádverőcére. A függetlenségi harc után halálra ítélték, de a büntetést várfogságra változtatták, melyből 1853-ban szabadult ki. Ekkor Gyöngyösön lett lelkész, hol 1854-ben ismét elfogták. Kiszabadulván, újból káplánkodni volt kénytelen, s csak 1859-ben jutott újból lelkészi álláshoz Kajdacson. – Szépirodalmi lapokba is sokat dolgozott, de legtöbb cikkét főleg egyháztörténeti tartalommal az egyházi lapok és folyóiratok közölték. Nagyobb dolgozatai: A prot. egyház kisebbségének alapokai a ker. vallás történetében (P. E. I. L., 1868.). A vallás forradalmai (Révész Figyelmezője, 1876.). A zsinatok köréből (Uo. 1878.). Magyar prot. egyháztörténet a szatmári békekötéstől a türelmi rendelet kiadásáig. (Debrecen, 1878.) A linzi prot. vérfürdő (Czelder Figyelője, 1879.). A lützeni ütközet befolyása a vallásügyre nézve (Uo. 1880.). A fehérhegyi ütközet befolyása (Uo. 1882.). Erzsébet angol királyné térítésének kísérlete (Uo. 1882.). Udvari cselszövények a prot. vallás kiirtására (Uo. 1883.). A nantes-i királyi intézmény keletkezése és eltörlése (Uo. 1883.). A vakbuzgóság áldozatai (Uo. 1883.). Az 1662-i országgyűlés vallásügyi tekintetben (Uo. 1883.). A francia parlament a római szabad szállás kérdésében (Uo. 1884.). A felséglevél keletkezése és megszegésének befolyása (Uo. 1884.). A magyar prot. egyház tragédiája (Uo. 1886.).