Csulai György (?, ? – ?, 1660.) ref. püspök, tanult Debrecenben, hol 1616. aug. 3-án iratkozott be a felsőbb osztályok elsőjébe. Külföldre is ellátogatott s 1619. máj. 4-én a heidelbergi egyetemnek lett hallgatója. Hazájába visszatérve, Gyulafehérvárt foglalt el tanári állást, ahonnan 1623-ban Székelyudvarhelyre ment lelkésznek. Az →udvarhelyi egyházmegye még abban az évben →esperesévé választotta. 1627-ben Nagyenyeden lett lelkész, és csakhamar itt is esperessé tette egyházmegyéje. 1635-ben a fejedelem udvari papjául s egyszersmind gyulafehérvári lelkészül hívták meg. 1650-ben püspökké és ugyancsak a →gyulafehérvári egyházmegyének is esperesévé választották. Püspöki működése alatt enyészett el az egyházkerületnek ama 75 ezer tallérnyi vagyona, melyet előde hagyott maga után. A II. Rákóczy György idejebeli hadakozások bujdosásba kényszerítették s e közben 1660 vége felé meghalt, a szűkebb Magyarországon. – Művei: Latin gyászbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett. 1622. (Az „Exequiarum Caeremonialium… libelli duo” c. gyűjteményben.) (Gyulafehérvár, 1624.) Gyászbeszéd gr. Bethlen Péter felett (A „Temetési pompa” c. kiadványban). (Nagyvárad, 1646.) →Keserüi Dajka János felett is tartott beszédet (1633.). Üdvözlő verset írt Barcsai Zsigmondhoz (1620.), Mindszenti C. Imréhez (1620.) és →Geleji Katona Istvánhoz (1640.). Valószínűleg ő védte meg a heidelbergi kátét egy román részről jött támadás ellen.