Csernák Béla (Szőlősgyula, 1875. dec. 25. – *Nagyvárad, 1967.) ref. lelkész. A gimnáziumot Máramarosszigeten 1893-ban, a teológiát Debrecenben 1897-ben végezte, hol egy évig →esküdtfelügyelő volt. Ezután nevelősködött 1900-ig, midőn a baseli egyetemre ment. Egy év múlva hazajővén, Nagyváradon →káplánkodott, de már 1902 januárjában lelkész lett Furtán, 1914 novemberében Berettyóújfaluban, 1918 júniusában Nagyváradon. 1922 áprilisától 1924 augusztusáig →esperesi tisztet viselt a →bihari egyházmegyében, 1923 áprilisában pedig →főjegyzőjévé választotta a →királyhágómelléki egyházkerület. Az 1939-ben megnyílt zsinatnak 1941-től rendes tagja volt. 1946-ban püspökké választatván, nem kapta meg a megerősítést, mire 1947-ben lemondott s 1950-ben lelkészi állásáról is nyugalomba lépett. – Több egyházi lapba dolgozott s 1921 óta szerkesztője volt a Református Híradónak. Művei: A furtai ref. egyház története. (Debrecen, 1906.) A ker. ember és a tízparancsolat. (Nagybánya, 1914.) Beköszöntő beszéd. (Nagyvárad, 1918.) Az erdélyi és a királyhágómelléki ref. egyházkerületek együttmunkálkodása a történelem folyamán. (Uo. 1929.) A speieri protestatio. (Nagykároly, 1929.) A nagyváradi reformáta árva eklézsia régi gyászából kikelése. (Nagyvárad, 1933.) A ref. egyház Nagyváradon 1557–1660. (Uo. 1935.) A fejedelemasszony abrosza. (Uo. 1935.) Egy ref. templom építésének története… (Uo. 1938.) A nagyváradi ref. egyház és a sajtó. (Uo. 1943.) Két nagyváradi énekköltő lelkipásztor. (Uo. 1943.)