Csekey Sándor (Alsóvárad, 1896. ápr. 22. – Bp. 1956. febr. 11.) ref. tanár. A gimnáziumot 1914-ben végezte Pápán, a teológiát pedig 1918-ban Budapesten. Miután ugyanott két évig →káplánkodott, külföldre ment s 1922 tavaszáig Edinburghben, ezután az amsterdami szabad egyetemen gyarapította ismereteit. Hazatérvén, 1924-ig püspöki titkár, ettől fogva belmissziói lelkész volt Budapesten, míg 1926-ban lelkész lett Szalkszentmártonban. Miután 1925-ben teol. doktorságot szerzett Debrecenben a rendszeres teológiából, 1928-ban teol. magántanári képesítést Budapesten az ószövetségi tudományokból és 1929-ben Sárospatakon az egyháztörténetből, ez utolsónak a tanszékén 1928-ban helyettes, 1929-ben rendes tanár lett Budapesten. – Művei: Pap vagy prédikátor (Magyar Kálvinizmus, 1934.). Az Institutio jelentősége és hatása (Uo. 1936.). A magyar reformáció socialis üzenete (Uo. 1936.). Miért van szükség templomra (Prédikáció Klotildligeten). (Budapest, 1937.) A ref. vasárnapi iskola. (Uo. 1937.) A 16. és 17. század ref. igehirdetése (Magyar Kálvinizmus, 1938.). Budapest reformációja. (Budapest, 1938.) Ámós próféta könyve. (Uo. 1939.) →Károli Gáspár emlékezete. (Uo. 1940.) Ige és élet (Előadások stb.) (Uo. 1940.) Evangelizáció a →dunamelléki egyházkerületben 1890-től napjainkig. (Uo. 1941.) Isten szuverénitása az egyház életében. (Uo. 1942.) Ref. templomok története a dunamelléki egyházkerületben. (Uo. 1942.) Szerkesztette a „Református Theologiá”-t (1943–44.).