Budapesti ref. egyházmegye, a →dunamelléki kerületben, a fővárosi helyi viszonyok követelményeire való tekintettel az 1930-ban erősen megszaporított lelkészi állásokhoz képest 13 külön egyházba beosztott reformátusok 1932 elején megalakult önálló →egyházmegyéje, mely a többitől addig külön óbudai anyaegyháznak szintén idecsatolásávál kivált a →pesti egyházmegyéből. Később 17-re szaporodott egyházai száma s 1950-ben a →„belső-budapesti” nevet vette fel. Majd magához véve a →külső-budapesti egyházakat is, 1955. júl. l-től →budapest-északi és →budapest-déli nevek alatt két egyházmegyére oszlott. Mint budapesti és belső-budapesti egyházmegyének első esperese Szabó Imre volt, kit 1952-ben Fekete Sándor követett.