Budai Ferenc (Szilágypér, 1760. nov. 8. – ?Hajdúszováta, 1802. okt. 28.) ref. lelkész, az előbbinek bátyja. Debrecenben tanult, hol 1777-ben iratkozott be →togatusnak s 1784-től →köztanítóságot viselt. A következő évtől Hajdúszoboszlón →rektor, 1789 tavaszától Hajdúszováton lelkész volt. – Művei: A Kant szerint való philosophiának rostálgatása levelekben (Név n., ford. és bővítve). (Pozsony, 1801.) Írt egyebeket is, de csak a „Magyarország polgári históriájára való lexikon a 15. század végéig” jelent meg halála után (1804–5.).