Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1800. jún. 15. – Kolozsvár, 1897. jún. 24.) unit vallású egyetemi tanár. Tanult otthon lelkész-atyjától, 1812-től pedig a kolozsvári unit. kollégiumban, melynek, miután 1821-től nevelőséggel foglalkozott, 1837-ben tanárául választatott. E minőségében mélyreható reformokat hívott létre. Az 1848. XX. tc. végrehajtása tárgyában mindjárt akkor, szept. 1-re összehívott pesti prot. értekezletnek jegyzői tisztét ő vitte. Ez évben a Ludoviceum tanárává neveztetvén ki, Pestre költözött, de a közbejött események meggátolták állása elfoglalásában, minél fogva 1859-ig a →Szőnyi és →Gönczy intézetében tanárkodott. Ekkor visszahívatván Kolozsvárra régi állásába, 1862-ig azt töltötte be, azután az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatói hivatalát vállalta el. 1872-ben az elemi mennyiségtan nyilv. rendes tanárának neveztetett ki az akkor megnyílt kolozsvári egyetemre, mely 1874-ben szakjabeli díszdoktorrá tette. 1884-ben nyugalomba lépett. – A Magyar Tud. Akadémia 1837-ben levelező, 1865-ben rendes, 1887-ben tiszteletbeli tagjává választotta, amit a tudományok számos terére kiterjedő és mindenütt értékes munkásságával méltán kiérdemelt. Főleg a bölcsészet és nyelvészet mezején ért el jelentékeny eredményeket, de a teológiában sem múlt el működése nyomtalanul. Egyháza ügyeiben egyébként is sokáig tevékeny részt vett, mint 1862-től a kollégium felügyelő gondnoka, majd mint a Dávid Ferenc-egylet elnöke. – Teol. érdekű nagyobb dolgozatai: Nemcsak az anyag halhatatlan. (Kolozsvár, 1865.) Vallás és tudomány (Ker. Magvető, 1873.) A positivismus (Uo. 1875.). Teremtés és fejlés (Uo. 1878.). A jövő vallása. (Kolozsvár, 1886.) Vallás és hit. (Uo. 1887.) Nézetek a vallás eszméjéről. (Uo. 1887.) Melyik az igazi tudomány? (Ker. Magvető, 1887. és 1893.) Szózatok a jövő vallásáról. (Uo. 1889.). Buddhismus. (Uo. 1890.). Jézus istenségéről. (Kolozsvár, 1891.) A lélek létezése. (Uo. 1891.) Fejlődés és erkölcstan. (Erdélyi Múzeum, 1894.)

Irodalom: Kőváry László: A száz évet élt dr. B. S. pályafutása és munkái (1897.), Gál Kelemen: B. mint philosophus (1899.), Uő.: B. S. (1932.), Fitz József: B. S. (1911., jav. kiad. 1913.), Boros Gy.: B. S. életrajza (1927.).