Albert János (Nyárádszentlászló, 1821. szept. 11. – Torda, 1908. nov. 7.) unit. lelkész. Székelykeresztúron (1830–1839) és Kolozsvárt (1839–1845) tanult s azután az utóbbi helyen →káplánként működött. Még ez évben Tordára választották lelkésznek s itt sokáig viselt tanári tisztet is. 1897 őszén nyugalomba vonult. – Művei: Imakönyv templomi használatra. (Kolozsvár, 1873.) – továbbá azok az alkalmi beszédek, imák és agendák, melyeket egyházának háromszázados emlékünnepélyén (1868.), →Dávid Ferenc halálának háromszázados emlékünnepén (1879.), a budapesti unit. egyház megalapítási ünnepén (1881.), nyugalomba léptekor („Búcsú”), meg utóda, →Simó János beiktatásán (1897.), valamint Simén Gy. (1839.) és Fekete Ferenc (1884.) felett s gr. Széchenyi István (1860.) és Rédiger Károly (1860) emlékére tartott. Átnézte és kis részben ő végezte a →Szentábrahámi Lombard Mihály „Systema…” c. művének fordítását (1899.)