Zsilinszky Mihály (Békéscsaba. 1838. máj. l. – Budapest, 1925. okt. 4.) ev. vallású államtitkár. Békéscsabán kezdte iskoláit. Azután Orosházán és Szarvason tanult, míg 1858-ban a pesti prot. →teo1. akadémiára iratkozott be. 1860-ban külföldre ment s okt. 13-tól egy szemesztert a hallei egyetemen, 1861 áprilisától szintén egyet a berlinin töltött. Hazatérvén, már ez évben helyettes, később rendes tanárnak választatott Szarvasra. E hivataláról 1874-ben lemondott s 1875-től 1887-ig országgyűlési képviselő volt. 1889-ben Csongrád vármegyébe, 1892-ben Zólyomba főispánnak, 1895 elején a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba államtitkárnak neveztetett ki, s 1896-tól 1904-ig képviselő is volt ismét. Hivatalából 1905-ben nyugalomba vonult, majd 1910-ben ismét képviselőséget vállalt. – A →békési egyházmegyében, majd ennek háromfelé oszlása után az →arad-békésiben →felügyelői tisztet viselt, míg 1898 őszén a →bányai egyházkerület ültette felügyelői székébe, melyet 1911 őszén hagyott oda. Tagja volt a →budapesti első zsinatnak, elnöke szintén 1911-ig a →Luther-társaságnak. legelső titkára néhány hétig, azután választmányi tagja, 1903-tól alelnöke, 1907-től elnöke. 1915-től megint alelnöke a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak, sokáig választmányi tagja, 1903-tól 1910-ig alelnöke a Magyar Történelmi Társulatnak, 1878-tól levelező, 1899-től rendes tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. A kolozsvári egyetem 1896-ban bölcsészeti, a genevai 1909-ben teol. díszdoktorává választotta. – írói munkássága főként a történelem terén jelentékeny; művei közül egyházi érdekűek: Vilim János békéscsabai ev. tanító életrajza. (Gyula, 1871.) Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása. (Pest, 1872.) Ker. hit- és erkölcstan. (Uo. 1872.) (III. kiad. 1902.) →Tessedik Sámuel önéletírása (Németből ford.). (Uo. 1873.) A felvilágosodás keletkezésének és befolyásának története Európában (Lecky után ford.). (Uo. 1873.) Adalékok a szarvasi ev. egyház legújabb történeteihez. (Szarvas, 1874.) →Székács József emlékezete (Békésvármegyei… történelmi társulat Évkönyve, 1878.). A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve (4 k. 1711-ig). (Budapest, 1880–1897.) →Wallaszky Pál emlékezete (Békésvármegyei… történelmi társulat Évkönyve, 1883.). →Győry Vilmos emlékezete (Uo. 1886.). Egy forradalmi zsinat története 1707–1715. (Budapest, 1889.) A linczi békekötés és az 1647-ki vallásügyi törvénycikk története. (Uo. 1890.) Emlékbeszéd →Haán Lajos levelező tagról. (Uo. 1893.) A horvátszlavonországi prot. egyház kérdéséhez. (Uo. 1895.) Tájékoztató a külföldi egyetemeken magyar prot. ifjak részére tett alapítványi ösztöndíjakról. (Uo. 1897.) →Kermann Dániel ev. püspök élete és művei. (Uo. 1899.) Áchim Ádám élete. (Uo. 1900.) Megnyitó beszéd (Egyházkerületi közgyűlésen). (Uo. 1900.) Egyházi kérdések (Magyar Prot. Irodalmi Társaság Évkönyve, 1905.). A magyarhoni prot. egyház története (Csak az 1608–1711 közötti időről szóló részt írta meg). (Budapest, 1907.) Papikongrua és jogegyenlőség. (Uo. 1908.) Az 1848-iki vallásügyi törvénycikk története. (Uo. 1908.) Miről van szó? (Válaszul némely támadásokra.) (Uo. 1908.) Br. Radvánszky Béla emlékezete. (Uo. 1908.) Bel- és külföldi egyházi mozgalmak (Prot. Szle. 1908.). Székács József. (Budapest. 1909.) A szent István korabeli keresztyénség. (Besztercebánya, 1910.) A magyar király főkegyúri jogáról. (Budapest, 1910.) Az 1610. évi →zsolnai ev. zsinat háromszázados emlékünnepén. (Uo. 1910.) Wallaszky Pál ev. lelkész élete. (Uo. 1910.) A szabad sajtó és a protestantismus. (Nyíregyháza, 1910.) A római kath. autonómiáról. (Budapest, 1911.) Még egyszer a kath. autonómiáról és a papi vagyonról. (Uo. 1912.) A modernismus kérdéséhez (Prot. Szle, 1912.). Tisza Kálmán emlékezete (Uo. 1915.). Visszapillantás a hazai ev. egyházak 16. századbeli zsinataira. (Pozsony, 1915.) A protestantismus történelmi értékeiről (Prot. Esték, III. k.). (Budapest, 1916.) – Többi munkái között is vannak, melyekben egyházi vonatkozások találhatók. – Veje volt →Haán Lajosnak.