Zempléni ref. egyházmegye, a →tiszáninneni kerületben, kezdettől fogva létezett egészen 1799-ig, a kerület új beosztásáig. A XVII. század hatodik évtizedéig hozzátartoztak a területén levő szlovák ev. egyházak is, melyek ekkor csatlakoztak az addigi →sárosi, azontúl →sáros-zempléni egyházmegyéhez. Neve csak nagyjában volt megfelelő, mert a vármegyéből tartoztak egyházak a →borsod-gömör-kishonti, az →abaúj-tornai és az →ungi egyházmegyéhez is, viszont a zempléni egyházmegye magába ölelte némely Szabolcs vármegyei egyházakat, ti. a Tisza jobb partján fekvőket. A XVIII. század elején 85 anyaegyházat számlált. – →Esperesei közül a következőknek ismerjük a nevét: →Kopácsi István sárospataki l. (1559. aug. 18.) 1564-ig, →Czeglédi Ferenc olaszliszkai, varannói, sárospataki, királyhelmeci stb. l. 1564. vagy 1565–1594, vagy 1595, →Gyarmathi Bíró Miklós királyhelmeci l. (1597.) (1600. jan. 4.), Sárosi Érsek (vagy Molnár) András varannói l. (1601. dec. 6.) 1610-ig, Szántai Pál olaszliszkai l. 1610–1611, →Kecskeméti Alexis János sárospataki l. 1611–1614, (→Szegedi P. Dániel olaszliszkai l. 1614–1615.), Tihemeri Máté sátoraljaújhelyi l. (1617. dec. 1.) 1622-ig, Váczi Gergely gálszécsi l. 1623–1629, →Miskolci Csulyak István olaszliszkai l. 1629–1645. Simándi János sátoraljaújhelyi, olaszliszkai l. 1646–1653. →Tarcali Pál olaszliszkai l. 1653–1668, Sajószentpéteri János zempléni, vámosújfalusi l. 1668– vagy 1669–1672, interregnum után Rozgonyi Mihály tolcsvai, zempléni l. 1686–1707, →Zádorfalvi Márton sátoraljaújhelyi l. 1707–1710, Pósaházi István tolcsvai l. 1711–1729, Bogáti Balázs sátoraljaújhelyi l. 1729–1735, Héczei Dániel erdőbényei I. 1735–1739, →Mihalyi Kovács István kistoronyai, bodroghalászi l. 1740–1754. Görgei András sátoraljaújhelyi l. 1755–1758, Sziráki András sátoraljaújhelyi l. 1758–1764, Kolláti Kozma János olaszliszkai l. 1764–1765, Váradi Mihály erdőbényei l. 1765–1784, Csizi János sárospataki l. 1785–1792, →Palóczi György bodrogkeresztúri, olaszliszkai l. (1788-tól helyettes) 1792–1799. Ez aztán folytatta működését az →egyházmegye kettéosztása folytán keletkezett egyik egyházmegyében, az →alsózempléniben. A másik rész az ungival egyesített →felsőzempléni volt. –

Ugyanezt a nevet viseli az 1952. júl. l-től szervezett egyházmegye, mely 55 egyházból állt, míg 1956-ban nyolcat kapott az →abaúji egyházmegyéből, de viszont hetet átadott a →borsodinak. Voltaképpen az alsózempléni egyházmegye folytatása levén, első →esperese Janka Péter nagyrozvágyi l. maradt, kit 1957-ben Darányi Lajos sárospataki l., 1958-ban Benke Kálmán ondi l. váltott fel.

Irodalom: Zoványi Jenő: A zempléni ref. dioecesis egyházlátogatási kérdőpontjai (Prot. Szle, 1906.), Uő: Miskolci Csulyak István zempléni ref. esperes egyházlátogatási jegyzőkönyvei (Történelmi Tár, 1906.), Uő: A zempléni ref. dioecesis zsinatai Miskolci Csulyak István esperes idejében (Uo. 1909.), Uő: Miskolci Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve (M. Prot. Et. Adattár, 1911., 1927., 1928., 1929.), Uő: Hol lehetett esperes Szegedi Dániel? Uő: Protestánsok állítólagos uniója Zemplénben 1598-ban (Prot. Szle, 1934.), Uő: Puritánus mozgalmak a magyar ref. egyházban (1911.).