Alapok és alapítványok (róm. kat. vallási), általánosságban és együttvéve speciálisan így nevezve azok a tőkék, melyek Magyarországon egyenként vallásalap, tanulmányi alap és egyetemi alap néven voltak ismeretesek. Jövedelmük róm. kat. felekezeti tanintézetek fenntartására fordíttatott. Alapításuk ideje a múlt századokra esik s legnagyobb részük a Mária Terézia idejében eltörölt jezsuita rendnek és a II. József által kiürített kolostoroknak közéjük olvasztott vagyonából áll. Jogi természetüket illetőleg különböző felfogások uralkodtak; míg a róm. kat. papság és a klérikális világiak egyházuk kizárólagos tulajdonának tekintették, eddig a tőlük eltérő gondolkozásúak valláskülönbség nélkül, mind jogi, mind történelmi alapon állami vagyonnak tartották túlnyomó részüket. Protestáns részről az egész kérdést legjobban megvilágította →Orbán József „Az alapok és alapítványok jogi természetéről” (1882.) c. művében.