Zabler (Zabeler) Péter (Grossenhain [Németország], 1578. k. – Lőcse, 1645. szept. 22.) ev. püspök, az előbbinek atyja, Jakabnak nagyatyja. Wittenbergben tanult, hol magisteri címet szerzett. Csakhamar Magyarországra került, s előbb kassai diakónus, 1602-ben pedig lőcsei →elsőpap lett. Mint ilyen, 1607-től 1611-ig →esperesi tisztet viselt mind a →huszonnégy kir. városi egyházmegyében. mind az →öt szabad kir. városiban. Ez utóbbiban tovább is viselte, egészen addig, míg az ezen városokból alakult →egyházkerületnek 1614-ben püspökévé választotta a →szepesváraljai zsinat. E hivatala mellett 1615. nov.–1616 dec., 1619 dec.–1621 nov., 1628 nov.–1630 nov., 1633 nov.–1634 nov. egyszersmind megint esperese volt a huszonnégy városi egyházmegyének. – Művei: Eine christliche Leichenrede bei der Leichbegängnis des M. Stephani Xylandri. (Lőcse, 1620.) Eine christliche Leichpredigt bei der Leichbegängnis Stanislai Thurzonis. (Kassa. 1626.) Adott ki egy elterjedt egyházjogi könyvet is, de nem maradt fenn belőle példány.