Zabler (Zabeler) Jób (Lőcse, 1628. – Lőcse. 1664. okt. 10.) ev. lelkész, az előbbinek nagybátyja. Lőcsén tanult 1644-ig, amikor Zsolnára ment tanulmányait folytatni. Még ez évben külföldre is ellátogatott s okt. 23-án Wittenbergben lépett az egyetem hallgatói közé. Miután 1648. ápr. 25-én magisterséget szerzett, visszajött s 1650-ben →rektornak, 1652-ben →prédikátornak, 1662-ben →elsőpapnak választották Lőcsére. – Művei: Notabiliorum theorematum philosophicorum fasciculus. (Wittenberg, 1646.) Tröstlicher und seliger Abschied (Gyászbeszéd Böhm Kristóf felett). (Lőcse, 1660.) – Üdvözlő verset írt Tarnóczi Mártonhoz (görögül, 1646.), Kótai Jánoshoz (héberül, 1649.) és →Klesch Dánielhez (1649.).