Veszprémi ev. egyházmegye, a →dunántúli kerületben, a XVIII. század folyamán keletkezett, de 1786-ban a kerület rendezése alkalmával, midőn elvették a →kemenesaljai egyházmegyétől a Veszprém vármegyei egyházakat, külön szakították az alsóveszprémi részt, egyelőre ugyan csak MINT ”PROSENIORATUST; Bár már 1792-re újból együtt volt a két rész, 1803-ban még egyszer kísérletet tettek a felső- és alsóveszprémire való szétválasztással, most már rendes →esperest tevén mindkettő fölé, de az alsóveszpréminek 1812-ben történt lemondásával véglegesen egybeolvadtak a veszprémivé. Ennek 1792-ben összesen 19 anyaegyháza volt, később 23, melyek egy Zala vármegyei kivételével mindannyian Veszprém vármegyében feküdtek. 1952. júl. l. óta az →egyházmegye az →északi egyházkerülethez tartozik, 31 anyaegyházzal. – →Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Kiss Zsigmond nagyvázsonyi, várpalotai l. 1756 tájáig, Szakonyi Ferenc dabronyi l. 1765-ig, Sikos István várpalotai l. 1765–1772, Erhard György somlószőlősi l. 1785 őszéig, majd Tompos Balázs gergelyi l. 1803-ig, később Berke Mihály ajkai, gergelyi l. 1812–1843, Szedenics György várpalotai l. 1843–1867, Tatay Sámuel bakonytamási l. 1868–1893, →Gyurátz Ferenc pápai l. 1893–1895. Szalay Ferenc várpalotai l. 1896–1905, Hofbauer Pál magyarszombathelyi l. 1906–1911, Szalay László somlószőlősi l. 1911–1912, Takács Elek homokbödögei l. 1913 nyarától (1937.), Hering János (1940.).