Velechinus Pastoris István (Komárom, ? – Kassa, 1633. szept.) ref. lelkész. Komáromban tanult, míg 1612-ben nagyszombati →rektor lett. Külföldre menvén, 1614. szept. 28-án Heidelbergben iratkozott be egyetemi hallgatónak. 1616 nyarán hazatérve, ismét Nagyszombatban rektorkodott, 1618 februárjában pedig Kassára hívták a magyar egyház másodpapjának. Műve: Halálról való emlékezet (Emlékbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánnáról Kassán, 1622. júl. 1.). (Kassa. 1622.) – Respondens volt a „De persona Christi mediatoris” (1615.), a „De satisfactione Christi” (1615.), a „De vera Christi ecclesia et conciliis” (1615.) és a „De sacra coena Domini” (1616.) tartott vitákon. – Üdvözlő verset írt Komáromi Seraphin Pálhoz (1615.), Váczi Péterhez (1615.). Békési P. Andráshoz (1616.), →Szepsi Csombor Mártonhoz (1620.) és magyar distichonokban a helvét hitvallásnak →Szenci Csene Péter-féle fordítása elé (1616.).