Váradi Tonsoris István (?, ? – ?, ?) ref. lelkész. Hazai tanulása befejeztével külföldön is járt, mégpedig 1603. máj. 25-től Wittenbergben, 1604. ápr. 13-tól Heidelbergben gyarapítván ismereteit. Visszatérve, először Nagykaposon lelkészkedett. Innen 1611 elején Bodrogkeresztúrra ment →elsőpapnak, hol aztán 1624-ig vagy 1625-ig működött. Valószínűleg meghalt ekkor. – Műve: Magyar gyászbeszéd Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsánna felett, 1622. (Az „Exequiarum Caeremonialium… libelli duo” c. gyűjteményben). (Gyulafehérvár, 1624.) – Respondeált a „De justificatione hominis coram Deo” (1605.) és a „De libris canonicis et apocryphis” (1605.) tartott vitákon.