Trócsányi Dezső (Sárospatak, 1889. jan. 2. – *Pápa, 1962. szept. 7.) ref. tanár. Sárospatakon tanult, a gimnáziumot 1906-ban, a teológiát 1910-ben végezve. Miután egy évig ugyanott →senior volt, a kolozsvári egyetem bölcsészeti karának lett hallgatója. A berlini, marburgi és lipcsei egyetemen is gyarapítván ismereteit, 1915-ben sub auspiciis regis bölcsészetdoktorrá avatták Kolozsvárt. 1914-től gimn. tanár volt Kunszentmiklóson, 1917-től Pápán, hol 1929-ben a →teol. akadémiára választották meg a bölcsészet-neveléstudományok tanárául. 1951-ben megszűnvén tanári állása, →egyházkerületi levéltárnok lett. – Egyházi érdekű művei: →Mándi Márton István tudományos munkássága. (Pápa, 1931.) Kálvin művelődéstörténeti jelentősége (Bohatec József után ford.). (Uo. 1932.) Az oekumenikus mozgalom, mint theologiai probléma (Keller Adolf után ford.). (Uo. 1933.) Bölcseleti bevezetés. (Uo. 1934.) Lelkészképzés, lelkészi továbbképzés. (Uo. 1935.) Isten szuverénitása és az állam Kálvin tanításában (Bohatec József után ford.). (Uo. 1936.) Bölcselettörténelem. (Uo. 1939.) A pápai kollégium 1948–1949-ben (Embernevelés, 1948.). – Unokaöccse →Radácsi Györgynek.