Török Bálint (Enyingi) (?, ? – Konstantinápoly, 1550. szept.) magyar főnemes, ki már a protestantizmushoz csatlakozott volt, midőn 1535-ben földesura lett Pápának. Itt a már azelőtt gyökeret vert reformáció az ő pártfogása mellett sudárba szökkent. Úgyszintén más birtokain és közvetve a mások birtokain is sokat használt a felkarolt ügynek. Majd midőn János királyhoz csatlakozván, 1536-ban Hunyad várát és Debrecent kapta tőle jutalmul, ez utóbbi helyen is mindent megtett az új hitelvek érdekében, még Bálint papot is elhozta oda Pápáról. Miután 1541-ben Konstantinápolyba hurcolták, itt halt meg. Felesége, a Szerémi krónikájában „leaena lutteriana”-nak nevezett Pemfflinger Katalin ugyanakkora áldozatkészséggel folytatta az ő munkáját, mit aztán fiai: János (meghalt 1562. jún. 7.) és Ferenc (meghalt 1571. febr.) is teljes buzgósággal felkaroltak.