Tolnai Pap István (?, ? – Sátoraljaújhely, 1642. ápr. 10.) ref. lelkész. Veszprém vármegyei származású, Sárospatakon tanult. Miután 1617-től →rektor volt Bodrogkeresztúron, külföldre ment, s 1619. júl. 11-től Marburgban, 1620. szept. 29-től Heidelbergben gyarapította ismereteit. Visszajővén, előbb tarcali másodpap, 1623-ban pedig sárospataki rektor lett. Mint 1626-tól a →Rákóczy György udvari papját, 1629-ben jegyzővé választotta a →zempléni egyházmegye. Rákóczy Erdélybe is magával vitte, de már 1632-ben visszaküldte Sárospatakra →elsőpapnak, megbízván a kollégium közvetlen fel-ügyeletével. Nemcsak elvi, de személyes ellensége is volt →Tolnai Dali Jánosnak. Sátoraljaújhelyen halt meg, ahol éppen zsinati vitatkozáson elnöklés közben érte az előző napon hűdés. – Lefordította s hosszú előszóval látta el „Az witehergai akadémiának az evangelika religióért számkivetést szenvedő csehekhez és morvaiakhoz küldött vigasztalása” (Gyulafehérvár, 1632.) c. munkát. – Üdvözlő verset írt →Szenczi Molnár Alberthez (1621.) Rákóczyval folytatott levelezésének egy részét →Szilágyi Sándor tette közzé (P. E. I. L., 1875.).